Kiégéselmélet
Maslach, C. & Jackson, S. E. · 1981
Más néven: CBI Burnout Model
A kiégést a krónikus, nem kezelt munkahelyi stresszből eredő szindrómaként határozzák meg, három összetevővel: kimerültség (az érzelmi és fizikai energia kiürülése), cinizmus vagy deperszonalizáció (mentális eltávolodás a munkától és annak címzettjeitől, illetve velük szembeni negatív attitűdök) és csökkent szakmai hatékonyság. A háromkomponensű szerkezet különbözteti meg a kiégést a hétköznapi fáradtságtól vagy a depressziótól: a meghatározó jellemző nem önmagában a fáradtság, hanem a fáradtság, amelyet a valaha fontos munkától való visszahúzódás kísér. A kiégés foglalkozási jelenség, nem orvosi diagnózis.
Az elmélet a kiégést a megterhelő helyzeteknek való tartós kitettségből eredő fizikai, érzelmi és mentális kimerültség állapotaként írja le, és megkülönbözteti a személyes kiégést (általános fáradtság), a munkával összefüggő kiégést (a munkának tulajdonított) és a kliensekkel összefüggő kiégést (a kliensekkel való interakciónak tulajdonított).
- Forrás:
- Kristensen, T. S., Borritz, M., Villadsen, E., & Christensen, K. B. (2005). The Copenhagen Burnout Inventory: A new tool for the assessment of burnout. Work & Stress, 19(3), 192-207.
Töltsön ki egy erre az elméletre épülő validált tesztet
Ha egy konstruktumról olvas, megtudja, mi az. Egy validált mérőeszköz megmutatja, hol áll Ön rajta. Ingyenes, az eredmény percek alatt megvan.
Bizonyítékok egy pillantásra
- Empirikus alátámasztás
- Mérsékelt bizonyíték
- Replikáció
- Jól replikált
- Kultúraközi
- Többnyire univerzális
- Metaanalízisek
- 22 indexelve
Ezek az értékelések az elméletről megjelent szakirodalmat összegzik, nem az arra épülő egyes tesztek minőségét. Az alább felsorolt forrásokon alapuló szerkesztői megítélések, és a bizonyítékok gyarapodásával változnak.
Történeti háttér
Freudenberger 1974-ben írta le a kiégést egy ingyenes klinika munkatársai körében, Maslach pedig mérhető konstruktummá fejlesztette, és 1981-ben Jacksonnal közösen kiadta a Maslach Burnout Inventory-t. Az eredeti mérőeszköz az emberi szolgáltatások területére készült, a későbbi általános és diákverziók kiterjesztették a használati körét. A Copenhagen Burnout Inventory és az Oldenburg inventory más szerkezetet kínált. Az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben foglalta bele a kiégést az ICD-11-be foglalkozási jelenségként, kifejezetten nem egészségügyi állapotként besorolva; ezt a különbségtételt rendszeresen úgy tálalják tévesen, mintha a kiégést betegségként ismerték volna el.
Konstruktumok
Személyes kiégés
Physical and psychological fatigue and exhaustion experienced by the person, independent of work or client contexts (Kristensen et al., 2005).
Munkával kapcsolatos kiégés
Physical and psychological fatigue and exhaustion perceived as attributed to one's work (Kristensen et al., 2005).
Ügyfelekkel kapcsolatos kiégés
Physical and psychological fatigue and exhaustion perceived as attributed to working with clients, patients, or other people served (Kristensen et al., 2005).
Mérőeszközök
- NOESIS Kiégés SkálaNOESIS2026
Erre az elméletre épülő tesztek
Gyakorlati alkalmazások
A kiégés mérése a foglalkozás-egészségügyi monitorozás standard része, különösen az egészségügyben, az oktatásban és a szociális szolgáltatásokban, ahol előrejelzi a kilépési szándékot, a hiányzást és klinikai környezetben a betegbiztonsági mutatókat. Mivel a kiégést a munkahelyi körülményekből eredőként határozzák meg, a bizonyítékok a szervezeti intervenciókat (munkaterhelés, kontroll, jutalmazás, közösség, méltányosság és értékek) támasztják alá az egyéni rezilienciatréninggel szemben, amely kisebb és kevésbé tartós hatásokat mutat. Egyéni használatban leginkább egy munkahelyi helyzetre, nem pedig egy személyre vonatkozó visszajelzésként értelmezhető.
Hogyan mérjük
Három, külön jelentett alskálán végzett önbeszámolós gyakorisági értékelésekkel mérik; validált diagnosztikai határérték nem létezik, ezért a pontszámokat foglalkozási referenciacsoportokhoz viszonyítva értelmezik.
Kritikák és korlátok
A depresszióval való átfedés a központi megoldatlan probléma: különösen a kimerültség olyan mértékben korrelál a depressziós tünetekkel, hogy egyes kutatók, főként Bianchi és munkatársai, szerint a kiégés egyáltalán nem különíthető el a depressziótól. Nincs konszenzusos határérték az esetek megállapítására, így a szakirodalom prevalenciabecslései a választott önkényes küszöbtől függően rendkívül eltérőek. A három dimenziónak meglehetősen eltérő korrelátumai vannak, és a csökkent hatékonyság dimenziója gyakran önálló konstruktumként viselkedik. A versengő mérőeszközök eltérően határozzák meg a szindrómát, ami megbízhatatlanná teszi a vizsgálatok közötti összehasonlítást.
Főbb publikációk
- Maslach, C. & Jackson, S. E.. (1981). The measurement of experienced burnout. 10.1002/job.4030020205
- Maslach, C., Schaufeli, W. B. & Leiter, M. P.. (2001). Job burnout. 10.1146/annurev.psych.52.1.397
- Bianchi, R., Schonfeld, I. S. & Laurent, E.. (2015). Burnout-depression overlap: A review. 10.1016/j.cpr.2015.01.004