Az észlelt stressz elmélete
Cohen, S., Kamarck, T. & Mermelstein, R. · 1983
Más néven: PSS Model · Cohen Stress
Az észlelt stressz elmélete szerint a stressz nem az események tulajdonsága, hanem a követelmények és a megküzdésre észlelt képesség közötti viszonyé. Az egészségi kimenetelek szempontjából az számít, hogy egy személy mennyire tartja életét kiszámíthatatlannak, kontrollálhatatlannak és túlterheltnek, nem pedig az, hogy egy objektív ellenőrzőlista hány stresszes eseményt rögzít. Ezért reagálhat két, ugyanazon körülményekkel szembesülő ember rendkívül eltérően a stresszre, és ezért teljesítenek az észlelt stressz mérőeszközei általában jobban az egészségi kimenetelek előrejelzésében, mint az életesemény-leltárak.
Az elmélet szerint a stresszt nem az objektív események határozzák meg, hanem az, hogy az ember milyen mértékben ítéli a helyzeteket kiszámíthatatlannak, kontrollálhatatlannak és túlterhelőnek. Az észlelt stressz a követelmények és a megküzdési erőforrások közötti rést tükrözi, és két faktort eredményez: az észlelt tehetetlenséget és az észlelt énhatékonyságot.
- Forrás:
- Cohen, S., Kamarck, T., & Mermelstein, R. (1983). A global measure of perceived stress. Journal of Health and Social Behavior, 24(4), 385-396.
- DOI:
- 10.2307/2136404
Töltsön ki egy erre az elméletre épülő validált tesztet
Ha egy konstruktumról olvas, megtudja, mi az. Egy validált mérőeszköz megmutatja, hol áll Ön rajta. Ingyenes, az eredmény percek alatt megvan.
Bizonyítékok egy pillantásra
- Empirikus alátámasztás
- Erős bizonyíték
- Replikáció
- Jól replikált
- Kultúraközi
- Többnyire univerzális
- Metaanalízisek
- 15 indexelve
Ezek az értékelések az elméletről megjelent szakirodalmat összegzik, nem az arra épülő egyes tesztek minőségét. Az alább felsorolt forrásokon alapuló szerkesztői megítélések, és a bizonyítékok gyarapodásával változnak.
Történeti háttér
A kiértékelési elv Lazarus és Folkman tranzakcionális modelljéből származik, amelyet az 1960-as és 70-es években dolgoztak ki Holmes és Rahe akkor uralkodó életesemény-hagyományával szemben, amely rögzített stresszsúlyokat rendelt az eseményekhez, függetlenül attól, ki élte át őket. Cohen, Kamarck és Mermelstein 1983-ban operacionalizálta a kiértékelési elvet az Észlelt Stressz Skálával, amely az elmúlt hónapban átélt kiszámíthatatlanság, kontrollálhatatlanság és túlterheltség érzéseire kérdez rá. A PSS az egészségpszichológia egyik leggyakrabban használt mérőeszközévé vált, 10 és 4 tételes változata is széles körben elterjedt.
Konstruktumok
Észlelt tehetetlenség
The degree to which life situations are appraised as unpredictable, uncontrollable, and overloading — the core stressor component of perceived stress (Cohen et al., 1983).
Észlelt énhatékonyság
The degree to which one feels able to handle problems, control important things, and manage irritations — the coping resource component of perceived stress (Cohen et al., 1983).
Mérőeszközök
- NOESIS Észlelt Stressz SkálaNOESIS2026
Erre az elméletre épülő tesztek
Gyakorlati alkalmazások
Az észlelt stressz előrejelzi a fertőző betegségekkel szembeni fogékonyságot kontrollált vírusexpozíciós vizsgálatokban, a sebgyógyulást, a kardiovaszkuláris kimeneteleket és a depresszió kialakulását, és a viselkedésorvoslás egészében standard kovariáns és kimeneti változó. Stresszkezelési és tudatos jelenléten alapuló beavatkozások értékelésére használják. Az egyéni önismeret szempontjából egyhónapos időablaka miatt állapotmérő: a magas pontszám egy aktuális időszakot ír le, nem tartós személyes jellemzőt, ami fontos keretezési különbség a vonásmérőkhöz képest.
Hogyan mérjük
Az elmúlt hónapra vonatkozó rövid önbeszámolós Likert-skálával (PSS-10) mérik, amely egyetlen összegzett pontszámot ad, fordított pontozású pozitív tételekkel; demográfiai normákhoz, nem klinikai határértékhez viszonyítva értelmezik.
Kritikák és korlátok
Az észlelt stressz erősen korrelál a neuroticizmussal és a depressziós tünetekkel, olyan mértékben, hogy kritikusai megkérdőjelezik, vajon a kiértékelést vagy a negatív affektivitást méri-e, és hogy a depresszió előrejelzése részben nem kritériumszennyeződés-e. A skála kétfaktoros szerkezete (pozitív és negatív megfogalmazású tételek) jól dokumentált módszertani műtermék, nem tartalmi összetevő. Az egyhónapos időablakot a gyakorlatban is gyakran figyelmen kívül hagyják, és a pontszámokat úgy közlik, mintha vonások lennének. Különösen a fordított megfogalmazású tételek kultúrközi ekvivalenciája tökéletlen.
Főbb publikációk
- Cohen, S., Kamarck, T. & Mermelstein, R.. (1983). A global measure of perceived stress. 10.2307/2136404
- Lazarus, R. S. & Folkman, S.. (1984). Stress, Appraisal, and Coping.
- Cohen, S., Tyrrell, D. A. & Smith, A. P.. (1991). Psychological stress and susceptibility to the common cold. 10.1056/NEJM199108293250903