A reziliencia elmélete
Smith, B. W., Dalen, J., Wiggins, K., Tooley, E., Christopher, P. & Bernard, J. · 2008
Más néven: Bounce-Back Resilience
A rezilienciát itt szűken és szándékosan úgy határozzuk meg, mint a stresszből való visszapattanás vagy felépülés képességét: a nehézségek utáni alapállapotba való visszatérés gyorsaságát és teljességét, nem pedig olyan erőforrások birtoklását, amelyek valószínűvé tehetik a felépülést. Ez a szó eredeti, szótári jelentése, és ez az oka a Brief Resilience Scale létezésének: a reziliencia nevet viselő mérőeszközök többsége valójában védőfaktorokat mér, például optimizmust, társas támaszt és énhatékonyságot, majd ezek jelenlétéből következtet a felépülésre. A felépülés közvetlen mérése lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy ezek az erőforrások valóban előrejelzik-e azt.
Az elmélet a rezilienciát a stresszből való visszapattanás vagy felépülés képességeként írja le, vonásszerű jellemzőként felfogva, amely az adaptív megküzdési kapacitást tükrözi, nem pedig a nehézségek hiányát.
- Forrás:
- Smith, B. W., Dalen, J., Wiggins, K., Steger, M., & Tooley, E. (2008). The Brief Resilience Scale: Assessing the ability to bounce back. International Journal of Behavioral Medicine, 15(3), 194-200.
Töltsön ki egy erre az elméletre épülő validált tesztet
Ha egy konstruktumról olvas, megtudja, mi az. Egy validált mérőeszköz megmutatja, hol áll Ön rajta. Ingyenes, az eredmény percek alatt megvan.
Bizonyítékok egy pillantásra
- Empirikus alátámasztás
- Mérsékelt bizonyíték
- Replikáció
- Jól replikált
- Kultúraközi
- Többnyire univerzális
- Metaanalízisek
- 11 indexelve
Ezek az értékelések az elméletről megjelent szakirodalmat összegzik, nem az arra épülő egyes tesztek minőségét. Az alább felsorolt forrásokon alapuló szerkesztői megítélések, és a bizonyítékok gyarapodásával változnak.
Történeti háttér
A rezilienciakutatás a fejlődéslélektanban kezdődött Garmezy, Rutter és Werner longitudinális vizsgálataival olyan gyermekekről, akik súlyos nehézségek ellenére is jól boldogultak. Az ő fókuszuk az eredmény volt, ám az 1990-es és 2000-es években megjelent, felnőtteknek szóló mérőeszközök, a Connor-Davidson Resilience Scale és a Resilience Scale for Adults, nagyrészt inkább erőforrásokat mértek. Smith és munkatársai 2008-ban kifejezetten az eredeti jelentés helyreállítása céljából publikálták a Brief Resilience Scale-t, kimutatva, hogy egy hattételes, a felépülésre összpontosító mérőeszköz az erőforrás-alapú mérőeszközökön túlmenően is előrejelzi az egészségi kimeneteleket.
Konstruktumok
Visszapattanó reziliencia
The ability to recover from stress, adversity, or difficult life events — conceptualized as a trait-like capacity reflecting how quickly and effectively one returns to baseline functioning after being disrupted (Smith et al., 2008).
Mérőeszközök
- NOESIS Reziliencia SkálaNOESIS2026
Erre az elméletre épülő tesztek
Gyakorlati alkalmazások
A felépülésre fókuszáló reziliencia előrejelzi a pszichológiai és testi egészségi kimeneteleket műtét, gyász, krónikus betegség és munkahelyi stressz után, és az egészségpszichológiában szűrő- és kimeneti változóként használják. Szervezeti környezetben a kiégés lefolyásának kutatásában alkalmazzák. Legjobban védhető egyéni felhasználása a mintázatra, nem a képességre vonatkozó visszajelzés: az alacsony pontszám azt jelzi, hogy a felépülés jelenleg lassú, ami egy változó állapotról szóló információ, nem pedig ítélet egy rögzült személyes tulajdonságról.
Hogyan mérjük
Rövid önbeszámolós Likert-skálával (BRS: hat tétel, ebből három fordított megfogalmazású) mérik, amely egyetlen átlagpontszámot ad, amelyet publikált normákhoz viszonyítva értelmeznek.
Kritikák és korlátok
Az, hogy a reziliencia vonás, kimenet vagy dinamikus folyamat, valóban eldöntetlen, és az egyes feltevésekre épülő mérőeszközök a közös név ellenére nem felcserélhetők, ami komoly probléma a kumulatív bizonyítékok és a metaanalízis szempontjából. A Rövid Reziliencia Skála (Brief Resilience Scale) módszerfaktora ismert műtermék: pozitív és negatív megfogalmazású tételeket kever, és a publikált elemzésekben kimutatott kétfaktoros struktúra nagyrészt a megfogalmazást tükrözi, nem a tartalmat. A saját felépülési sebességünkről adott visszatekintő önbeszámolót ráadásul erősen színezi az aktuális hangulat. A rezilienciakutatást azért is bírálják, mert az alkalmazkodás terhét a strukturálisan előidézett nehézségekkel szembesülő egyénekre helyezi.
Főbb publikációk
- Smith, B. W., Dalen, J., Wiggins, K., Tooley, E., Christopher, P. & Bernard, J.. (2008). The Brief Resilience Scale: Assessing the ability to bounce back. 10.1080/10705500802222972
- Masten, A. S. & Obradovic, J.. (2006). Resilience in development: A synthesis of research across five decades.
- Tugade, M. M., Fredrickson, B. L. & Barrett, L. F.. (2004). Psychological resilience and positive emotional granularity. 10.1111/j.1467-6494.2004.00294.x