Megismerési igény
Cacioppo, J. T. & Petty, R. E. · 1982
Más néven: NFC · Cognitive Motivation
A kogníció iránti igény az erőfeszítést igénylő gondolkodásba való bekapcsolódásra és az abban lelt örömre irányuló hajlam stabil egyéni különbsége. Motivációs diszpozíció, nem képesség: a magas pontszámot elérők keresik a megfontolást igénylő problémákat, és a kognitív erőfeszítést önmagában jutalmazónak találják, míg az alacsony pontszámot elérők nem kevésbé képesek, hanem könnyebben hagyatkoznak heurisztikákra, a forrásra utaló jelzésekre és mások következtetéseire. A konstruktum eredeti célja annak magyarázata volt, hogy ugyanaz a meggyőző üzenet miért változtatja meg egyesek véleményét az érvek minősége, másokét pedig periferiális jelzések révén.
Egyéni különbség az erőfeszítést igénylő kognitív tevékenységekben való részvétel és az azokban lelt öröm iránti hajlamban. A magas NFC-vel rendelkezők keresik az összetett gondolkodási feladatokat, részt vesznek bennük és élvezik őket; az alacsony NFC-vel rendelkezők az egyszerűbb kognitív feladatokat részesítik előnyben, és jobban támaszkodnak kognitív heurisztikákra.
- Forrás:
- Cacioppo, J. T., & Petty, R. E. (1982). The need for cognition. Journal of Personality and Social Psychology, 42(1), 116-131.
Töltsön ki egy erre az elméletre épülő validált tesztet
Ha egy konstruktumról olvas, megtudja, mi az. Egy validált mérőeszköz megmutatja, hol áll Ön rajta. Ingyenes, az eredmény percek alatt megvan.
Bizonyítékok egy pillantásra
- Empirikus alátámasztás
- Erős bizonyíték
- Replikáció
- Jól replikált
- Kultúraközi
- Többnyire univerzális
- Metaanalízisek
- 9 indexelve
Ezek az értékelések az elméletről megjelent szakirodalmat összegzik, nem az arra épülő egyes tesztek minőségét. Az alább felsorolt forrásokon alapuló szerkesztői megítélések, és a bizonyítékok gyarapodásával változnak.
Történeti háttér
A fogalom Cohentől, Stotlandtól és Wolfe-tól származik 1955-ből, de a modern konstruktum és skála Cacioppo és Petty 1982-es munkája, amelyet a meggyőzés kidolgozási valószínűség modelljének (Elaboration Likelihood Model) egyéni különbségi összetevőjeként fejlesztettek ki. Az eredeti, 34 tételes skálát Cacioppo, Petty és Kao 1984-ben a széles körben használt 18 tételes változatra rövidítette. A konstruktum szokatlanul tartósnak bizonyult: a meggyőzéskutatásból átkerült az oktatás, a döntéshozatal, a félretájékoztatással szembeni fogékonyság területére, és újabban azoknak a vizsgálatoknak a körébe, amelyek azt kutatják, hogyan viszonyulnak az emberek az algoritmikus és MI által generált ajánlásokhoz.
Konstruktumok
Megismerési igény
The tendency to engage in and enjoy effortful cognitive activity — seeking out, engaging in, and enjoying complex thinking tasks (Cacioppo & Petty, 1982).
Mérőeszközök
- IPIP Megismerési Igény Skála(IPIP-NFC)Goldberg, L. R. (IPIP), measuring constructs of Cacioppo, J. T., & Petty, R. E.1999
Erre az elméletre épülő tesztek
Gyakorlati alkalmazások
A kogníció iránti igény előrejelzi az információfeldolgozás mélységét, a félretájékoztatással szembeni ellenállást, valamint azt, hogy a személyre az érvek minősége hat-e, nem pedig a felszíni jelzések; ezeket az eredményeket az egészségkommunikációban és a tudományos üzenetek megfogalmazásában alkalmazzák, ahol ugyanannak a tartalomnak mindkét diszpozícióhoz el kell jutnia. Az oktatásban előrejelzi a nyitott végű és felfedezésen alapuló feladatokba való bevonódást. Az önismeret szempontjából éppen azért hasznos, mert nem képességmérő: ha valaki tudja, hogy kerüli az erőfeszítést igénylő megfontolást, az olyan módon váltható cselekvésre, ahogyan egy intelligenciapontszám nem.
Hogyan mérjük
Önbeszámolós Likert-skálával (18 tételes rövid változat) mérik, amely egyetlen folytonos pontszámot ad; normatívan értelmezik, határérték és képességre vonatkozó következtetés nélkül.
Kritikák és korlátok
A skála jelentős mértékben korrelál a tapasztalatokra való nyitottsággal és a verbális képességgel, ami tartós kérdést vet fel az inkrementális érvényességgel kapcsolatban. Mivel a gondolkodás társadalmilag értékelt, a tételek nyilvánvalóan kívánatos válaszokat sugallnak, és értékelési helyzetben a pontszámok felfelé torzulnak. A kultúrközi kutatások szűkösebbek, mint a konstruktum elterjedtsége alapján várható lenne; a validálás nagy része nyugati, iskolázott mintákon történt, ahol az intellektuális elköteleződés sajátos státuszt hordoz. Egyes kritikusok azt is felvetik, hogy a konstruktum összemossa a gondolkodás élvezetét az abban való, önmagunknak tulajdonított kompetenciával, amit az önbeszámolós formátum nem képes szétválasztani.
Főbb publikációk
- Cacioppo, J. T. & Petty, R. E.. (1982). The need for cognition. 10.1037/0022-3514.42.1.116
- Cacioppo, J. T., Petty, R. E. & Kao, C. F.. (1984). The efficient assessment of need for cognition. 10.1207/s15327752jpa4803_13
- Cacioppo, J. T., Petty, R. E., Feinstein, J. A. & Jarvis, W. B. G.. (1996). Dispositional differences in cognitive motivation: The life and times of individuals varying in need for cognition. 10.1037/0033-2909.119.2.197