A gondolkodás kettős folyamat elmélete
Kahneman, D. & Frederick, S. · 2002
Más néven: System 1 and System 2 · Cognitive reflection paradigm · CRT framework
A kettős folyamat elmélet a gondolkodást két gondolkodási mód kölcsönhatásaként írja le. Az 1-es típusú feldolgozás gyors, automatikus, nagy kapacitású, és nem igényel munkamemóriát; olyan választ ad, amely nyilvánvalónak tűnik. A 2-es típusú feldolgozás lassú, megfontolt, korlátozott kapacitású, és a munkamemóriától függ; képes figyelemmel kísérni és felülírni az 1-es típus kimenetét, de erőfeszítést igényel, és gyakran nem lép működésbe. Az elmélet legjobban tesztelhető előrejelzése a konfliktusfeladatokra vonatkozik, ahol az intuitív válasz helytelen: ekkor a teljesítmény nem önmagában az intelligencián múlik, hanem azon, hogy a gondolkodó észleli-e a konfliktust, és hajlamos-e beavatkozni.
Keretrendszer, amely a gondolkodást két mód kölcsönhatásaként írja le: egy gyors, automatikus folyamatként, amely választ javasol, és egy lassú, megfontolt folyamatként, amely vagy ellenőrzi a javaslatot, vagy átengedi. Frederick (2005) a másodikat olyan feladatokkal tette mérhetővé, amelyeket úgy terveztek, hogy az intuitív válasz magabiztosan hibás legyen, így a helyes válaszhoz észre kell venni a késztetést, bizalmatlannak kell lenni vele szemben, és ellenőrizni kell. Az így mért diszpozíció, a kognitív reflexió, korrelál a kognitív képességekkel, de nem azonos velük: a tételek szinte semmilyen számolást és tudást nem igényelnek, a hibák pedig a beépített válasz körül tömörülnek, nem szóródnak véletlenszerűen. A paradigma saját, központi érvényességi fenyegetése a korábbi találkozás a feladatokkal: a klasszikus tételek annyira híressé váltak, hogy 2016-ra az online válaszadók nagyjából fele már látta őket.
- Forrás:
- Frederick, S. (2005). Cognitive Reflection and Decision Making. Journal of Economic Perspectives, 19(4), 25-42. Toplak, M. E., West, R. F., & Stanovich, K. E. (2014). Assessing miserly information processing: An expansion of the Cognitive Reflection Test. Thinking & Reasoning, 20(2), 147-168.
Töltsön ki egy erre az elméletre épülő validált tesztet
Ha egy konstruktumról olvas, megtudja, mi az. Egy validált mérőeszköz megmutatja, hol áll Ön rajta. Ingyenes, az eredmény percek alatt megvan.
Bizonyítékok egy pillantásra
- Empirikus alátámasztás
- Mérsékelt bizonyíték
- Replikáció
- Részben megismételve
- Kultúraközi
- Többnyire univerzális
- Metaanalízisek
- 9 indexelve
Ezek az értékelések az elméletről megjelent szakirodalmat összegzik, nem az arra épülő egyes tesztek minőségét. Az alább felsorolt forrásokon alapuló szerkesztői megítélések, és a bizonyítékok gyarapodásával változnak.
Történeti háttér
A kétrendszeres magyarázatok az 1970-es és 1980-as években több szakirodalomban is megjelentek (Wason és Evans az érvelésről, Schneider és Shiffrin az automatikusságról, Chaiken és Petty a meggyőzésről), mielőtt Stanovich és West 2000-ben 1. és 2. rendszernek nevezte el őket, Kahneman pedig 2011-ben a Gyors és lassú gondolkodás című könyvével népszerűsítette ezt a keretezést. Frederick 2005-ös kognitív reflexiós tesztje (Cognitive Reflection Test) egy háromtételes mérőeszközt adott a területnek, amely nagy hatásokat mutatott ki; ez rendkívüli mértékben felgyorsította a kutatást, később azonban problémákat is okozott, amikor a tételek ismertté váltak a résztvevők körében.
Konstruktumok
Kognitív reflexió
The disposition to notice an intuitive answer, distrust it, and check it before committing (Frederick, 2005). It is measured with problems engineered so that the wrong answer feels finished, which is why the arithmetic is deliberately light: the difficulty sits in suppressing the first response, not in producing it. The construct correlates with measures of cognitive ability without being one — it is a habit of verification, and the ordinary human result is that the planted answer usually wins.
Mérőeszközök
- NOESIS Kognitív Reflexió SkálaNOESIS2026
Erre az elméletre épülő tesztek
Gyakorlati alkalmazások
A keretrendszer alapját képezi azoknak a viselkedési közgazdaságtani beavatkozásoknak, amelyek arra a feltevésre épülnek, hogy a döntési architektúra az 1-es típusú válaszok befolyásolásán keresztül hat, és megalapozza a torzításcsökkentő képzéseket az orvoslásban, a pénzügyekben és az igazságügyi döntéshozatalban. A kognitív reflexió az intelligencián felül is előrejelzi a félretájékoztatásra és az álhír-címekre való fogékonyságot, a babonás hiedelmeket és egyes pénzügyi hibákat. Önismereti szempontból hasznos tartalma nem egy pontszám, hanem annak bemutatása, hogy egy magabiztos, azonnali válasz nem bizonyítéka a helyes válasznak.
Hogyan mérjük
Olyan konfliktusfeladatokkal mérik, amelyek intuitív válasza helytelen; a pontozás a helyes, nem pedig a csapdába ejtett válaszok számán alapul. Az érvényesség a tételek ismeretlenségén múlik, ezért a tételek nyilvánosságra kerülése rontja a mérést.
Kritikák és korlátok
Maga Evans és Stanovich is amellett érvelt, hogy a népszerű Rendszer 1 / Rendszer 2 keretezés két homogén ágenssé tárgyiasítja azt, amit jobban leír a folytonosan változó feldolgozási jellemzők halmaza. A Kognitív Reflexiós Teszt komoly gyakorlati problémákkal küzd: mindössze három tétel, nagy ismertség az online résztvevői körökben, jelentős korreláció a számolási készséggel és az általános intelligenciával, valamint dokumentált nemi különbség, amelyek mind kétségessé teszik, prediktív erejének mekkora része specifikus a reflexióra. Vitatott marad, hogy a megfontolás valóban korrigálja-e az intuíciót, vagy csupán racionalizálja.
Főbb publikációk
- Kahneman, D. & Frederick, S.. (2002). Representativeness revisited: Attribute substitution in intuitive judgment.
- Frederick, S.. (2005). Cognitive reflection and decision making. 10.1257/089533005775196732
- Evans, J. St. B. T. & Stanovich, K. E.. (2013). Dual-process theories of higher cognition: Advancing the debate. 10.1177/1745691612460685