Veszélyes és ártalmas alkoholfogyasztás
Saunders, J. B., Aasland, O. G., Babor, T. F., de la Fuente, J. R. & Grant, M. · 1993
Más néven: Hazardous drinking · Harmful drinking · AUDIT framework
Ez a keretrendszer azt a bináris kérdést, hogy valaki alkoholfüggő-e, egy fokozatos kockázati kontinuummal váltja fel, amely az alacsony kockázatú ivástól a veszélyes használaton (az ártalom kockázatát növelő mintázat) és az ártalmas használaton (már ártalmat okozó mintázat) át a valószínű függőségig terjed. A klinikai haszon az, hogy a népességszintű ártalmat okozó legnagyobb csoport nem a függő kisebbség, hanem a jóval nagyobb, veszélyesen ivó többség, amely a függőségre összpontosító szűrés számára láthatatlan, és jól reagál a rövid intervencióra. A felmérés ezért három külön területet fed le: a fogyasztást, a függőségi tüneteket és az alkohollal összefüggő problémákat.
Olyan keretrendszer, amely az alkoholfogyasztást fokozatos kockázati kontinuumként kezeli, nem pedig igen-nem diagnózisként. Az Egészségügyi Világszervezet ICD-10 fogalomkészletéből származik, ahol a kockázatos fogyasztás olyan mintázat, amely még az ártalom bekövetkezése előtt növeli annak kockázatát, az ártalmas fogyasztás pedig olyan mintázat, amely már károsította a testi vagy lelki egészséget. A függőség mindkettőn túl helyezkedik el, és külön kategóriát alkot. A megkülönböztetés lényege az időzítés: azért hozták létre, hogy az érintetteket korán, az általános egészségügyi ellátásban azonosítsák, amíg a mintázat még kis ráfordítással megváltoztatható; ezért a mérés a hétköznapi ivási viselkedésre kérdez rá, nem pedig a betegség tüneteire. Három szempontot együtt kell értelmezni, egyiket sem önmagában: mennyit és milyen gyakran iszik a személy, kezdett-e az ivás önjáróvá válni, és kezdett-e már bármilyen költséggel járni. Az ezen a kontinuumon kapott eredmény szűrési jelzés egy adott időszakra vonatkozó viselkedési mintázatról, nem pedig a személyről tett kijelentés, és nem diagnózis.
- Forrás:
- Saunders, J. B., Aasland, O. G., Babor, T. F., de la Fuente, J. R., & Grant, M. (1993). Development of the Alcohol Use Disorders Identification Test (AUDIT): WHO Collaborative Project on Early Detection of Persons with Harmful Alcohol Consumption II. Addiction, 88(6), 791-804. Babor, T. F., Higgins-Biddle, J. C., Saunders, J. B., & Monteiro, M. G. (2001). AUDIT: Guidelines for Use in Primary Care (2nd ed.). Geneva: World Health Organization. WHO/MSD/MSB/01.6a.
Töltsön ki egy erre az elméletre épülő validált tesztet
Ha egy konstruktumról olvas, megtudja, mi az. Egy validált mérőeszköz megmutatja, hol áll Ön rajta. Ingyenes, az eredmény percek alatt megvan.
Bizonyítékok egy pillantásra
- Empirikus alátámasztás
- Erős bizonyíték
- Replikáció
- Jól replikált
- Kultúraközi
- Többnyire univerzális
- Metaanalízisek
- 16 indexelve
Ezek az értékelések az elméletről megjelent szakirodalmat összegzik, nem az arra épülő egyes tesztek minőségét. Az alább felsorolt forrásokon alapuló szerkesztői megítélések, és a bizonyítékok gyarapodásával változnak.
Történeti háttér
Az Egészségügyi Világszervezet az 1980-as évek elején rendelte meg az Alcohol Use Disorders Identification Testet mint országok között érvényes szűrőeszközt, amelyet hat országban fejlesztettek ki és validáltak (Norvégia, Ausztrália, Kenya, Bulgária, Mexikó és az Egyesült Államok); ez a pszichiátriai mérőeszközök között szokatlan, és magyarázza kultúrák közötti teljesítményét. Saunders és munkatársai 1993-ban publikálták a validálást. A rövidebb, csak a fogyasztási tételeket tartalmazó AUDIT-C 1998-ban következett. A mérőeszköz központi szerepet tölt be a WHO szűrési és rövid intervenciós stratégiájában, amelyet jelentős vizsgálati bizonyítékok támasztanak alá.
Konstruktumok
Alkoholfogyasztási kockázat
The risk carried by a person's current pattern of drinking, read across three things at once: how much and how often they drink, whether the drinking has begun to run itself (not stopping once started, needing a morning drink, blackouts), and whether it has already cost something (guilt, failed obligations, injury, other people saying so). It is graded rather than binary, and it is deliberately about a pattern over a period rather than about a person: the same reading can describe a stretch of months that ends. Because the questions are transparent, the measurement is easy to understate on purpose, which limits what a low reading can prove and leaves a high one hard to explain away.
Mérőeszközök
- Az alkoholfogyasztási zavarok azonosítására szolgáló teszt(AUDIT)Saunders, J. B., Aasland, O. G., Babor, T. F., de la Fuente, J. R., & Grant, M. (development, 1993); Babor, T. F., Higgins-Biddle, J. C., Saunders, J. B., & Monteiro, M. G. (manual, 2001); World Health Organization2001
Erre az elméletre épülő tesztek
Gyakorlati alkalmazások
Az AUDIT-ot az alapellátásban, a sürgősségi osztályokon és a foglalkozás-egészségügyben használják a kockázatos alkoholfogyasztás elég korai azonosítására ahhoz, hogy a rövid intervenció hatásos legyen, valamint lakossági felmérésekben a kockázat eloszlásának becslésére. Négy publikált kockázati zónája fokozatos válaszlépésekhez kapcsolódik: tájékoztatás, rövid tanácsadás, rövid konzultáció monitorozással, illetve diagnosztikai kivizsgálásra való beutalás. Egyénileg értelmezve az ivási mintázatot egy kockázati kontinuumon helyezi el; nem diagnosztizál alkoholhasználati zavart, amelyhez klinikai felmérés szükséges.
Hogyan mérjük
Tíz önbeszámolós tétel a fogyasztás, a függőség és az ártalom területén, 0 és 40 között összegezve, négy publikált kockázati zónához viszonyítva értelmezve; kizárólag szűrésre szolgál, diagnosztikai következtetés nélkül.
Kritikák és korlátok
Minden alkoholszűrés a fogyasztásról adott önbeszámolón alapul, amely szisztematikusan alulbecsült, és az alulbecslés éppen ott nő, ahol a tét a legnagyobb: foglalkoztatási, járművezetési és gyermekelhelyezési helyzetekben. A szokásos 8-as határérték nemenként eltérően teljesít, és a bizonyítékok nők esetében alacsonyabb küszöböt támasztanak alá, ahogy életkor szerint is eltérések mutatkoznak; egyetlen egységes küszöb az egyszerűség kedvéért feláldozza a pontosságot. Az ivási szokások és a standard ital meghatározásai országonként annyira eltérnek, hogy a fogyasztási tételek nemzetközileg nem teljesen összehasonlíthatók. Az AUDIT-C, mivel csak a fogyasztást méri, teljesen figyelmen kívül hagyja az ártalom és a függőség jelzőit.
Főbb publikációk
- Saunders, J. B., Aasland, O. G., Babor, T. F., de la Fuente, J. R. & Grant, M.. (1993). Development of the Alcohol Use Disorders Identification Test (AUDIT): WHO collaborative project on early detection of persons with harmful alcohol consumption, II. 10.1111/j.1360-0443.1993.tb02093.x
- Babor, T. F., Higgins-Biddle, J. C., Saunders, J. B. & Monteiro, M. G.. (2001). AUDIT: The Alcohol Use Disorders Identification Test, Guidelines for Use in Primary Care, 2nd edition.
- Bush, K., Kivlahan, D. R., McDonell, M. B., Fihn, S. D. & Bradley, K. A.. (1998). The AUDIT alcohol consumption questions (AUDIT-C): An effective brief screening test for problem drinking. 10.1001/archinte.158.16.1789