Gyakori mentális zavarok az alapellátásban
Goldberg, D. P. & Huxley, P. · 1992
Más néven: Common mental distress · SRQ framework · Minor psychiatric morbidity
A gyakori mentális zavarok keretrendszere a szorongásos, depressziós és testi panaszokat a nem pszichotikus distressz egyetlen folytonos mezőjeként kezeli, nem pedig különálló diagnosztikai egységekként. Indoklása empirikus: az alapellátásban és közösségi környezetben ezek a tünetek sokkal gyakrabban fordulnak elő együtt, mint önmagukban, a köztük lévő határok időben instabilak, és ugyanazok a társadalmi meghatározók jelzik előre mindegyiket. Ez a dimenzionális értelmezés az alapja azoknak a szűrőeszközöknek, amelyek szándékosan keverik a hangulati, szorongásos és szomatikus tételeket, és egyetlen distresszpontszámot adnak meg.
Keretrendszer, amely a szorongásos, depressziós és testi panaszokat egyetlen területként kezeli, nem külön diagnózisokként. Az Egészségügyi Világszervezet együttműködési vizsgálatából született, amely a mentális egészségügyi ellátás alapellátáson keresztüli kiterjesztését célozta, és négy fejlődő országban azt találta, hogy nagyjából minden hetedik beteg mentális zavarral érkezett, és ezek kétharmadát az őket ellátó személyzet nem vette észre. A válasz az volt, hogy ne azt kérdezzék, melyik zavarról van szó, hanem azt, van-e egyáltalán distressz, olyan nyelven, amelyet egy általános egészségügyi dolgozó szakirányú képzés nélkül is használni tud. Ebből a felépítésből két következmény adódik. A testi panaszok a mérés részei, nem mellette állnak, mert a világ nagy részén a distressz fejfájásként, rossz alvásként és gyomorpanaszként jelentkezik, mielőtt hangulatot jelölő szóként megjelenne. És nincs egyetemes határérték: hogy mi számít valószínű esetnek, az a nyelvtől, a populációtól és a szűrés céljától függ, így az itt kapott szám egy helyzet a distressz kontinuumán, soha nem diagnózis.
- Forrás:
- Harding, T. W., de Arango, M. V., Baltazar, J., Climent, C. E., Ibrahim, H. H. A., Ladrido-Ignacio, L., Murthy, R. S., & Wig, N. N. (1980). Mental disorders in primary health care: a study of their frequency and diagnosis in four developing countries. Psychological Medicine, 10(2), 231-241. Beusenberg, M., & Orley, J. (compilers) (1994). A User's Guide to the Self Reporting Questionnaire (SRQ). Geneva: World Health Organization. WHO/MNH/PSF/94.8.
Töltsön ki egy erre az elméletre épülő validált tesztet
Ha egy konstruktumról olvas, megtudja, mi az. Egy validált mérőeszköz megmutatja, hol áll Ön rajta. Ingyenes, az eredmény percek alatt megvan.
Bizonyítékok egy pillantásra
- Empirikus alátámasztás
- Erős bizonyíték
- Replikáció
- Jól replikált
- Kultúraközi
- Többnyire univerzális
- Metaanalízisek
- 12 indexelve
Ezek az értékelések az elméletről megjelent szakirodalmat összegzik, nem az arra épülő egyes tesztek minőségét. Az alább felsorolt forrásokon alapuló szerkesztői megítélések, és a bizonyítékok gyarapodásával változnak.
Történeti háttér
Goldberg 1972-es General Health Questionnaire-je alapozta meg a megközelítést, és Huxleyval az 1980-as években és az 1990-es évek elején végzett munkája dolgozta ki az ellátáshoz vezető utak modelljét, amely a közösségi distressz és a szakellátás közötti szűrőket írja le. Ezzel párhuzamosan az Egészségügyi Világszervezet az 1970-es években kifejlesztette a Self-Reporting Questionnaire-t az alacsony és közepes jövedelmű országokban való használatra, ahol kevés volt a pszichiáter szakember, és több országban validálta. A hagyomány évtizedekkel megelőzte a pszichiátriai nozológia mai dimenzionális és transzdiagnosztikus irányzatát.
Konstruktumok
Általános lelki distressz
Non-psychotic distress read as one field rather than sorted into diagnoses: low mood, worry and tension, and the bodily complaints that usually arrive with them (headaches, poor sleep, poor appetite, a bad stomach, shaking hands, tiredness that does not lift). The construct exists because in general health care the two halves show up together and separating them costs more information than it buys. It is a state tied to a recent window, not a trait, and it has no universal threshold: how many complaints amount to a probable case depends on the language, the population and what the screening is for.
Mérőeszközök
- Self Reporting Questionnaire, 20 tétel(SRQ-20)Harding, T. W., et al. (development, 1980); Beusenberg, M., & Orley, J. (compilers of the user's guide, 1994); World Health Organization1994
Erre az elméletre épülő tesztek
Gyakorlati alkalmazások
Ezek a mérőeszközök világszerte a közösségi mentális egészségügyi felmérések standard eszközei, különösen olyan környezetekben, ahol hiányzik a diagnosztikus interjúkhoz szükséges klinikai infrastruktúra, és támogatják a feladatmegosztási modelleket, amelyekben nem szakorvos munkatársak végzik a szűrést és a továbbirányítást. A foglalkozás-egészségügyben a munkaerő distresszterhének becslésére, a kutatásban pedig a társadalmi meghatározók vizsgálatára használják őket. A keretrendszer a lépcsőzetes ellátás tervezésének is alapja, amely az intervenciót súlyosság, nem pedig diagnosztikai címke szerint osztja el.
Hogyan mérjük
Önbeszámolós, a tünetek jelenlétére vonatkozó tételek a hangulati, szorongásos és szomatikus területeken egy közelmúltbeli időablakra, amelyeket egyetlen distresszpontszámmá adnak össze; a küszöbértékeket helyben kell validálni, és nem univerzálisak.
Kritikák és korlátok
Az egyetemes határérték hiánya valódi korlát, nem formalitás: az optimális küszöbök jelentősen eltérnek országonként, nyelvenként, nemenként és környezetenként, így egy pontszám helyi validálás nélkül értelmezhetetlen, és sok publikált prevalenciaadat máshonnan átvett küszöböket alkalmaz. A szorongásos, depressziós és szomatikus tünetek egyetlen pontszámba vonása klinikailag fontos különbségeket hagy figyelmen kívül. Különösen a szomatikus tételek jelentése tér el a kultúrák között, ahol a distressz testi kifejeződésének normatív elfogadottsága eltérő. A szűrés ráadásul úgy azonosítja a distresszt, hogy semmi sem garantálja a kezeléshez szükséges kapacitás meglétét.
Főbb publikációk
- Goldberg, D. P. & Huxley, P.. (1992). Common Mental Disorders: A Bio-social Model.
- Goldberg, D. P. & Williams, P.. (1988). A user's guide to the General Health Questionnaire.
- Mari, J. J. & Williams, P.. (1985). A comparison of two psychiatric screening questionnaires. 10.1192/bjp.148.1.23