Önmeghatározás-elmélet
Deci, E. L. & Ryan, R. M. · 1985
Más néven: SDT
Az önmeghatározás-elmélet három veleszületett pszichológiai szükségletet feltételez, az autonómiát, a kompetenciát és a kapcsolódást, amelyek kielégítése elengedhetetlen a belső motivációhoz, az optimális működéshez és a jólléthez. Az elmélet megkülönbözteti a motiváció autonóm és kontrollált formáit egy kontinuum mentén, amely az amotivációtól a külső szabályozáson át a belső motivációig terjed. Az SDT-t kiterjedten alkalmazták az oktatás, az egészségügy, a munkahely és a sport területén, és erős empirikus bizonyítékok támasztják alá az alapvető pszichológiai szükségletek egyetemességét.
Motivációs elmélet, amelynek középpontjában az autonómia, a kompetencia és a kapcsolódás iránti szükségletek állnak mint a belső motiváció és a jóllét mozgatórugói.
- Forrás:
- Deci, E. L., & Ryan, R. M. (1985). Intrinsic Motivation and Self-Determination in Human Behavior.
Töltsön ki egy erre az elméletre épülő validált tesztet
Ha egy konstruktumról olvas, megtudja, mi az. Egy validált mérőeszköz megmutatja, hol áll Ön rajta. Ingyenes, az eredmény percek alatt megvan.
Bizonyítékok egy pillantásra
- Empirikus alátámasztás
- Erős bizonyíték
- Replikáció
- Jól replikált
- Kultúraközi
- Többnyire univerzális
- Metaanalízisek
- 60 indexelve
Ezek az értékelések az elméletről megjelent szakirodalmat összegzik, nem az arra épülő egyes tesztek minőségét. Az alább felsorolt forrásokon alapuló szerkesztői megítélések, és a bizonyítékok gyarapodásával változnak.
Történeti háttér
Az SDT Edward Deci 1970-es évek eleji kísérleti munkájából eredt, amely azt vizsgálta, hogyan áshatják alá a külső jutalmak a belső motivációt (a "túlzott igazolás hatása"), és amelyet 1975-ös "Intrinsic Motivation" című könyvében publikált. Az elméletet 1985-ben fogalmazták meg formálisan, amikor Deci és Ryan kiadta az "Intrinsic Motivation and Self-Determination in Human Behavior" című művet, amely a kognitív értékelés elméletét egy tágabb organizmikus-dialektikus keretbe integrálta. Az elmélet azóta hat minielméletté bővült, amelyek a motiváció és a személyiségfejlődés különböző aspektusaival foglalkoznak.
Konstruktumok
Megismerésre irányuló belső motiváció
Engaging in an activity for the pleasure and satisfaction of learning, exploring and understanding something new (Vallerand et al., 1992, on Deci & Ryan's self-determination theory). The most autonomous end of the continuum: the activity pays for itself while it happens, and needs no outcome to justify it.
Teljesítményre irányuló belső motiváció
Engaging in an activity for the satisfaction of surpassing oneself and creating or accomplishing something (Vallerand et al., 1992). The fuel is progress that can be felt: the distance between what a person could do before and what they can do now, rather than any reward attached to it.
Élménykeresésre irányuló belső motiváció
Engaging in an activity for the sensations it produces: absorption, excitement, the pull of material that carries a person along (Vallerand et al., 1992). The most state-dependent of the three intrinsic motivations, and usually the first to fade under exhaustion.
Azonosult szabályozás
Acting because the activity serves goals the person personally endorses, even when the activity itself is not enjoyable (Vallerand et al., 1992). Extrinsic by definition — the reason lies in an outcome — yet self-determination theory treats it as the most sustainable of the extrinsic regulations, because the reason is the person's own.
Introjektált szabályozás
Acting under pressure that has moved indoors: guilt, shame, self-worth and the need to prove something to oneself (Vallerand et al., 1992). Genuinely motivating and genuinely costly, it can produce years of effort alongside a persistent sense that none of it was enough.
Külső szabályozás
Acting for consequences that come from outside: pay, credentials, requirements, the expectations of others (Vallerand et al., 1992). The least autonomous of the regulations and the most fragile — it stops when the reward does — which says nothing against it, since it carries most of the world's obligations.
Amotiváció
The absence of any intention to act: the person no longer sees a connection between what they do and what it returns (Vallerand et al., 1992). A construct of its own on the self-determination continuum, not the reverse of the six motivations, and read inverted from them — a high score is a signal worth respecting, not a trait to develop.
Mérőeszközök
- NOESIS Tanulási Motiváció SkálaNOESIS2026
Erre az elméletre épülő tesztek
Gyakorlati alkalmazások
Az SDT-t széles körben alkalmazzák az oktatásban olyan autonómiát támogató tanítási környezetek kialakítására, amelyek fokozzák a tanulók bevonódását és tanulási eredményeit. Az egészségügyben az SDT-alapú intervenciók a testmozgásra, az étrendre és a gyógyszerszedésre irányuló autonóm motiváció erősítésével segítik elő a tartós egészségmagatartás-változást. A szervezetekben az SDT olyan vezetési gyakorlatokat alapoz meg, amelyek támogatják a munkavállalók autonómiáját és kompetenciáját, javítva a munkával való elégedettséget, a teljesítményt, és csökkentve a fluktuációt.
Hogyan mérjük
Az SDT-kutatás sokféle módszert alkalmaz, köztük az autonómiatámogatás kísérleti manipulációját, longitudinális vizsgálatokat, élménymintavételi módszereket és kultúrközi felméréseket. A Basic Psychological Needs Satisfaction and Frustration Scale (BPNSFS) és a Learning Climate Questionnaire a legszélesebb körben használt mérőeszközök közé tartozik.
Kritikák és korlátok
A legmakacsabb kritika a kulturális egyetemességet érinti: egyes kutatók szerint az SDT autonómiára helyezett hangsúlya a nyugati individualizmust tükrözi, és nem feltétlenül érvényes ugyanúgy a kollektivista kultúrákban, ahol a kölcsönös függés nagyobb érték, mint a függetlenség. A kritikusok arra is rámutatnak, hogy az elmélet hat minielméletre kiterjedő szélessége megnehezíti a cáfolhatóságot, és az autonómia mint akarati jóváhagyás, illetve mint függetlenség közötti különbségtétel fogalmilag továbbra is nehéz. Egyes kutatók megkérdőjelezik, hogy a három alapvető szükséglet valóban egyetemes és kimerítő-e, vagy további szükségleteket (például a biztonságot vagy az önértékelést) is be kellene vonni.
Főbb publikációk
- Deci, E. L. & Ryan, R. M.. (1985). Intrinsic Motivation and Self-Determination in Human Behavior. 10.1007/978-1-4899-2271-7
- Ryan, R. M. & Deci, E. L.. (2000). Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. 10.1037/0003-066X.55.1.68
- Deci, E. L. & Ryan, R. M.. (2000). The 'what' and 'why' of goal pursuits: Human needs and the self-determination of behavior. 10.1207/S15327965PLI1104_01
- Gagne, M. & Deci, E. L.. (2005). Self-determination theory and work motivation. 10.1002/job.322
- Ryan, R. M. & Deci, E. L.. (2017). Self-Determination Theory: Basic Psychological Needs in Motivation, Development, and Wellness.