A szubjektív jóllét elmélete
Diener, E. · 1984
Más néven: SWB · Life Satisfaction
A szubjektív jóllét elmélete szerint a jóllétet helyesen az életet élő személy értékeli, nem pedig külső kritériumok, és három elkülöníthető összetevője van: az élettel való elégedettség (kognitív, globális ítélet), valamint a pozitív és a negatív affektus (két független érzelmi dimenzió, nem pedig egyetlen dimenzió két ellentétes vége). A pozitív és a negatív affektus függetlensége a modell legnagyobb horderejű empirikus állítása: azt jelenti, hogy a distressz csökkentése és a boldogság növelése különböző, eltérő előrejelzőkkel rendelkező intervenciók, és hogy valaki egyszerre lehet magas mindkettőben.
Az elmélet szerint a jóllét legjobban az egyén saját, élettel való elégedettségre vonatkozó kognitív ítéletén keresztül mérhető: ez az élet egészének globális, reflektív értékelése, amely különbözik a pillanatnyi affektustól és az egyes területekkel való elégedettségtől.
- Forrás:
- Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., & Griffin, S. (1985). The Satisfaction with Life Scale. Journal of Personality Assessment, 49(1), 71-75.
Töltsön ki egy erre az elméletre épülő validált tesztet
Ha egy konstruktumról olvas, megtudja, mi az. Egy validált mérőeszköz megmutatja, hol áll Ön rajta. Ingyenes, az eredmény percek alatt megvan.
Bizonyítékok egy pillantásra
- Empirikus alátámasztás
- Erős bizonyíték
- Replikáció
- Jól replikált
- Kultúraközi
- Többnyire univerzális
- Metaanalízisek
- 25 indexelve
Ezek az értékelések az elméletről megjelent szakirodalmat összegzik, nem az arra épülő egyes tesztek minőségét. Az alább felsorolt forrásokon alapuló szerkesztői megítélések, és a bizonyítékok gyarapodásával változnak.
Történeti háttér
Diener 1984-es Psychological Bulletin-beli áttekintése egy szétszórt szakirodalmat egységes, névvel és szerkezettel rendelkező területté fogott össze. 1985-ben következett az Élettel való elégedettség skála (Satisfaction With Life Scale), amely a pszichológia egyik leggyakrabban használt mérőeszközévé vált, és szándékosan a globális kognitív ítéletre korlátozódott, hogy az affektust külön lehessen mérni. A terület az 1990-es és 2000-es években kiterjedt a közgazdaságtanra és a közpolitikára, hozzájárulva a nemzeti jóllét-számlákhoz és az OECD mérési irányelveihez, valamint bizonyítékokat szolgáltatva az adaptációs hatásokhoz és a jövedelem és a boldogság közötti kapcsolathoz.
Konstruktumok
Élettel való elégedettség
A global cognitive judgment of one's life as a whole, reflecting the extent to which a person perceives their life circumstances as matching their personal standards and ideals (Diener et al., 1985). Distinct from momentary affect or domain-specific satisfaction.
Mérőeszközök
- NOESIS Élettel Való Elégedettség SkálaNOESIS2026
Erre az elméletre épülő tesztek
Gyakorlati alkalmazások
A szubjektív jóllét mérőeszközei a nemzeti jólléti statisztikák és a jóllét-gazdaságtan gerincét adják, és szakpolitikák értékelésére használják őket ott, ahol a GDP nem elegendő. Klinikai és szervezeti környezetben a háromkomponensű struktúra irányítja az intervenció megválasztását: a normális affektus melletti alacsony élettel való elégedettség a körülményekre és a célokra utal, míg a magas negatív affektus az érzelemszabályozásra. Az egyéni önismeret szempontjából az elkülönítés megakadályozza azt a gyakori hibát, hogy a distressz hiányát a jóllét jelenlétének tekintsük.
Hogyan mérjük
Rövid önbeszámolós skálákkal mérik: egy globális, élettel való elégedettséget mérő skálával (SWLS: öt tétel), valamint külön pozitív és negatív affektus skálákkal; az eredményt három pontszámként közlik, nem egyetlen indexként.
Kritikák és korlátok
A globális élettel való elégedettségre vonatkozó ítéletek kimutathatóan érzékenyek az átmeneti hatásokra (hangulat, időjárás, a kérdések sorrendje, a közvetlenül megelőző tétel), ami aláássa azt az igényüket, hogy stabil értékelések legyenek. Az adaptáció miatt a mérőeszközök részben a közelmúltbeli változást követik, nem az abszolút körülményeket, így az objektíven rossz körülmények között élők is magas elégedettségről számolhatnak be. A válaszstílusok kultúránként szisztematikusan eltérnek (helyeslési hajlam, szélsőséges válaszadás, a pozitív érzelmek kifejezésére vonatkozó normák), ami megnehezíti az országok közötti rangsorolást. Az eudaimonikus hagyomány kritikusai továbbá azt állítják, hogy az elégedettség és a kellemes affektus teljesen figyelmen kívül hagyja az értelmet, a fejlődést és az erényt.
Főbb publikációk
- Diener, E.. (1984). Subjective well-being. 10.1037/0033-2909.95.3.542
- Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J. & Griffin, S.. (1985). The Satisfaction With Life Scale. 10.1207/s15327752jpa4901_13
- Diener, E., Suh, E. M., Lucas, R. E. & Smith, H. L.. (1999). Subjective well-being: Three decades of progress. 10.1037/0033-2909.125.2.276