Énkép-elmélet
Rosenberg, M. · 1965
Más néven: Self-Esteem Theory · Self-Concept
Rosenberg énkép-elmélete az önértékelést a saját érték globális, egydimenziós értékeléseként konceptualizálja, amelyet a széles körben használt, 10 tételes Rosenberg Self-Esteem Scale (RSES) mér. Az elmélet szerint az énkép a társas interakciók és a jelentős mások visszatükrözött értékelései révén alakul ki, az önértékelés pedig a tágabb énkép értékelő összetevőjeként működik. Az RSES-t 53 országban vették fel és 28 nyelvre fordították le, így a pszichológiai kutatásban az önértékelés legszélesebb körben használt mérőeszközévé vált.
Az elmélet a globális önértékelést a saját érték egydimenziós megítéléseként határozza meg, amely egyesíti az önelfogadást, az önbecsülést és a megfelelőség érzését. A Rosenberg-féle önértékelési skála alapja.
- Forrás:
- Rosenberg, M. (1965). Society and the Adolescent Self-Image. Princeton, NJ: Princeton University Press.
Töltsön ki egy erre az elméletre épülő validált tesztet
Ha egy konstruktumról olvas, megtudja, mi az. Egy validált mérőeszköz megmutatja, hol áll Ön rajta. Ingyenes, az eredmény percek alatt megvan.
Bizonyítékok egy pillantásra
- Empirikus alátámasztás
- Erős bizonyíték
- Replikáció
- Jól replikált
- Kultúraközi
- Többnyire univerzális
- Metaanalízisek
- 20 indexelve
Ezek az értékelések az elméletről megjelent szakirodalmat összegzik, nem az arra épülő egyes tesztek minőségét. Az alább felsorolt forrásokon alapuló szerkesztői megítélések, és a bizonyítékok gyarapodásával változnak.
Történeti háttér
Morris Rosenberg énfogalom-elméletét több mint 5000, különböző társadalmi, vallási és nemzeti hátterű New York állambeli középiskolás vizsgálata során dolgozta ki, eredményeit a "Society and the Adolescent Self-Image" (1965) című művében tette közzé. A munkára George Herbert Mead szimbolikus interakcionizmusa és Charles Horton Cooley "tükörén" fogalma hatott, így az önértékelést társas folyamatokban alapozta meg. Rosenberg elméletét a "Conceiving the Self" (1979) című művében fejtette ki tovább, megkülönböztetve az énfogalom tartalmát, szerkezetét és értékelését, és ezzel inspirálta Shavelson, Hubner és Stanton (1976), valamint Marsh (1985) későbbi többdimenziós modelljeit.
Konstruktumok
Önértékelés
A global evaluative attitude toward the self, defined by Rosenberg (1965) as the individual's overall positive or negative orientation toward oneself as a totality, encompassing feelings of self-worth, self-respect, and self-acceptance. High self-esteem reflects the belief that one is 'good enough' without necessarily considering oneself superior, while low self-esteem is associated with self-rejection and a pervasive lack of self-respect.
Mérőeszközök
- NOESIS Önértékelés SkálaNOESIS2026
Erre az elméletre épülő tesztek
Gyakorlati alkalmazások
A klinikai gyakorlatban az RSES-t rutinszerűen használják az önértékelés felmérésére és nyomon követésére depresszióval, szorongással és más olyan állapotokkal élő páciensek esetében, ahol az önértékelés sérült, irányt adva a CBT és a sématerápia beavatkozásainak. Oktatási környezetben a skála segít az iskolapszichológusoknak azonosítani azokat a tanulókat, akiket az alacsony önértékelés miatt tanulmányi és szociális nehézségek veszélyeztetnek, és információt nyújt a zaklatásmegelőzési és beavatkozási programokhoz. A szervezetpszichológiában az önértékelés mérése támogatja a vezetőfejlesztést, a munkavállalói jóllét felméréseit és a munkahelyi elégedettség kutatását.
Hogyan mérjük
Az RSES 10 tételből áll (5 pozitív és 5 negatív megfogalmazású), amelyeket 4 fokú Likert-skálán kell értékelni. A kutatások következetesen azt mutatják, hogy a válaszadók 4-20%-a következetlenül válaszol a pozitív és negatív tételekre, ami olyan módszerhatást eredményez, amely torzítja a faktorstruktúra-elemzéseket.
Kritikák és korlátok
Az RSES feltételezett egydimenziós struktúráját megkérdőjelezték, mivel a faktorelemzések következetesen a pozitív és negatív megfogalmazású tételek által meghatározott kétfaktoros struktúrát mutatnak, ami felveti a kérdést, hogy ez érdemi önértékelési dimenziókat vagy módszertani műterméket tükröz-e. A kritikusok szerint a globális önértékelési megközelítés leegyszerűsít egy sokrétű konstruktumot, figyelmen kívül hagyva a fontos különbséget a feltételes (külső megerősítéshez kötött) önértékelés és a stabil, belső önbecsülés között. A skála mérési korlátokat is mutat, többek között a tételnehézség elégtelen szóródását, bizonyos populációkat aránytalanul érintő negatív megfogalmazási hatásokat, valamint a válaszmintázatok lehetséges kulturális torzításait a kollektivista és individualista társadalmak között.
Főbb publikációk
- Rosenberg, M.. (1965). Society and the Adolescent Self-Image. 10.1515/9781400876136
- Rosenberg, M.. (1979). Conceiving the Self.
- Schmitt, D. P. & Allik, J.. (2005). Simultaneous Administration of the Rosenberg Self-Esteem Scale in 53 Nations: Exploring the Universal and Culture-Specific Features of Global Self-Esteem. 10.1037/0022-3514.89.4.623
- Marsh, H. W. & Shavelson, R.. (1985). Self-Concept: Its Multifaceted, Hierarchical Structure. 10.1207/s15326985ep2003_1