Megerősítésérzékenységi elmélet
Gray, J. A. · 1970
Más néven: RST · BIS/BAS · Gray's Theory
A megerősítésérzékenységi elmélet a személyiséget a jutalomra és büntetésre reagáló agyi rendszerek eltérő érzékenységében alapozza meg. A viselkedéses közelítő rendszer a jutalomra utaló jelzésekre reagál, és a közelítést, az impulzivitást és a pozitív várakozást mozgatja; a viselkedésgátló rendszer a versengő célok közötti konfliktusra reagál, és szorongást, kockázatértékelést és a viselkedés megszakítását idézi elő; a harc-menekülés-lefagyás rendszer a feltétel nélküli averzív ingerekre reagál, és félelmet és védekező cselekvést idéz elő. E rendszerek reaktivitásának egyéni különbségeit a vonásszorongás és az impulzivitás biológiai szubsztrátumaként javasolják.
Neurobiológiai elmélet, amely két alapvető motivációs rendszert feltételez: a viselkedésgátló rendszert (BIS), amely a büntetésre és az újdonságra utaló jelzésekre érzékeny és szorongást idéz elő, valamint a viselkedésaktiváló rendszert (BAS), amely a jutalomra utaló jelzésekre érzékeny és közelítő motivációt idéz elő; a BAS tovább oszlik késztetés (Drive), szórakozáskeresés (Fun-Seeking) és jutalomérzékenység (Reward Responsiveness) összetevőkre.
- Forrás:
- Gray, J. A. (1970). The psychophysiological basis of introversion-extraversion. Behaviour Research and Therapy, 8(3), 249-266.
Töltsön ki egy erre az elméletre épülő validált tesztet
Ha egy konstruktumról olvas, megtudja, mi az. Egy validált mérőeszköz megmutatja, hol áll Ön rajta. Ingyenes, az eredmény percek alatt megvan.
Bizonyítékok egy pillantásra
- Empirikus alátámasztás
- Mérsékelt bizonyíték
- Replikáció
- Részben megismételve
- Kultúraközi
- Többnyire univerzális
- Metaanalízisek
- 8 indexelve
Ezek az értékelések az elméletről megjelent szakirodalmat összegzik, nem az arra épülő egyes tesztek minőségét. Az alább felsorolt forrásokon alapuló szerkesztői megítélések, és a bizonyítékok gyarapodásával változnak.
Történeti háttér
Gray 1970-ben javasolta az elméletet Eysenck arousalalapú modelljének biológiailag megalapozott alternatívájaként, elforgatva Eysenck extraverzió- és neuroticizmus-tengelyeit, hogy igazodjanak azokhoz a rendszerekhez, amelyeket ő a valódi idegrendszeri rendszereknek tartott. Az eredeti megfogalmazás szerint a BIS a kondicionált büntetési jelzésekre reagál. Gray és McNaughton jelentős, 2000-es revíziója a BIS-hez bármilyen célkonfliktus észlelését rendelte, és elválasztotta a félelmet (FFFS) a szorongástól (BIS); ez a megkülönböztetés közvetlen klinikai következményekkel jár. A mérés súlyosan lemaradt az elmélet mögött: Carver és White széles körben használt, 1994-es BIS/BAS skálái megelőzik a revíziót, és az eredeti modellt operacionalizálják.
Konstruktumok
Viselkedéses gátlás (BIS)
Sensitivity to punishment, novelty, and threat cues producing anxiety and behavioral inhibition (Gray, 1970).
BAS szórakozáskeresés
Impulsive approach toward novel and exciting stimuli — desire for new experiences and spontaneity (Carver & White, 1994).
BAS hajtóerő
Persistent pursuit of desired goals — motivation to succeed, lead, and excel (Carver & White, 1994).
BAS jutalomérzékenység
Positive emotional responses to reward cues — excitement, enthusiasm, and positive anticipation (Carver & White, 1994).
Mérőeszközök
- IPIP BIS/BAS skálák(IPIP-BIS/BAS)Goldberg, L. R. (IPIP), measuring constructs of Gray, J. A. and Carver, C. S. & White, T. L.1999
Erre az elméletre épülő tesztek
Gyakorlati alkalmazások
Az elmélet a félelemalapú és szorongásalapú zavarok klinikai megkülönböztetésének alapját adja, és eltérő választ jósol a szorongásoldó szerekre, amelyek csökkentik a BIS által közvetített szorongást, miközben a FFFS által közvetített félelmet alig befolyásolják. A magas BAS-érzékenység szerhasználattal, mániás kockázattal és jutalomvezérelt impulzivitással jár együtt; a magas BIS-érzékenység szorongásos zavarokkal és viselkedéses gátlással. Az önismeret szempontjából két olyan élményt választ szét, amelyeket a köznyelv összemos: amikor a teendőkkel kapcsolatos konfliktus megállít bennünket, és amikor egy konkrét dolog megrémít.
Hogyan mérjük
Önbeszámolós Likert-skálákkal mérik, amelyek külön BIS- és BAS-pontszámot adnak (a BAS-t általában késztetésre, élménykeresésre és jutalomérzékenységre bontják); az FFFS-t csak a 2000 utáni mérőeszközök különítik el.
Kritikák és korlátok
Az elmélet és a mérés közötti szakadék a központi probléma: szinte minden publikált adat az 1970-es modellhez készült skálákat használja, amelyet a 2000-es revízió felváltott, így a bizonyítékbázis jelentős része egy elavult megfogalmazást tesztel. A revízió utáni mérőeszközök, például az RST-PQ, újabbak és kevésbé jól normáltak. A BAS következetesen többfaktoros, nem pedig egységes. A rendszerek konkrét idegi hálózatokhoz rendelésére tett kísérletek következetlen eredményeket hoztak, és a BIS szepto-hippokampális lokalizációja kevésbé megalapozott, mint ahogy a korai leírások sugallták.
Főbb publikációk
- Gray, J. A.. (1970). The psychophysiological basis of introversion-extraversion. 10.1016/0005-7967(70)90069-0
- Gray, J. A. & McNaughton, N.. (2000). The Neuropsychology of Anxiety, 2nd edition.
- Carver, C. S. & White, T. L.. (1994). Behavioral inhibition, behavioral activation, and affective responses to impending reward and punishment: The BIS/BAS scales. 10.1037/0022-3514.67.2.319