A depresszió, szorongás és stressz háromrészes modellje
Lovibond, P. F.; Lovibond, S. H. · 1995
Más néven: DAS Tripartite Model · Lovibond Tripartite Model · Tripartite Model
Lovibond és Lovibond modellje három különálló, de egymással összefüggő negatív érzelmi állapotot operacionalizál: a depressziót (alacsony pozitív affektus, reménytelenség és anhedónia jellemzi), a szorongást (fiziológiai hiperarousal, helyzeti szorongás és szubjektív szorongó affektus jellemzi) és a stresszt/feszültséget (ideges arousal, ellazulási nehézség, ingerlékenység és türelmetlenség jellemzi). A modellt a DASS (42 tétel) és a DASS-21 (rövid változat) méri, amelyek rendre Clark és Watson (1991) tripartit modelljének konstruktumaival, az alacsony pozitív affektussal, a fiziológiai hiperarousallal és a negatív affektussal állnak összhangban.
Modell, amely a depressziót (alacsony pozitív affektus, reménytelenség, anhedónia), a szorongást (autonóm arousal, helyzeti szorongás) és a stresszt (idegi feszültség, ingerlékenység, nehézség az ellazulásban) elkülöníthető, de egymással összefüggő negatív érzelmi állapotokként különbözteti meg.
- Forrás:
- Lovibond, P. F. (1998). Long-term stability of depression, anxiety, and stress syndromes. Journal of Abnormal Psychology, 107(3), 520-526.
Töltsön ki egy erre az elméletre épülő validált tesztet
Ha egy konstruktumról olvas, megtudja, mi az. Egy validált mérőeszköz megmutatja, hol áll Ön rajta. Ingyenes, az eredmény percek alatt megvan.
Bizonyítékok egy pillantásra
- Empirikus alátámasztás
- Erős bizonyíték
- Replikáció
- Jól replikált
- Kultúraközi
- Többnyire univerzális
- Metaanalízisek
- 5 indexelve
Ezek az értékelések az elméletről megjelent szakirodalmat összegzik, nem az arra épülő egyes tesztek minőségét. Az alább felsorolt forrásokon alapuló szerkesztői megítélések, és a bizonyítékok gyarapodásával változnak.
Történeti háttér
Lovibond és Lovibond az 1990-es évek elején dolgozta ki a Depresszió Szorongás Stressz Skálákat (DASS) az Új-Dél-Walesi Egyetemen, és 1995-ben publikálták a Beck-skálákkal való alapvető pszichometriai összehasonlítást. A DASS-t úgy tervezték, hogy a meglévő mérőeszközöknél jobban különítse el a depressziót és a szorongást, Clark és Watson (1991) tripartit modelljére építve, amely szerint a negatív affektus közös a szorongásban és a depresszióban, míg az alacsony pozitív affektus a depresszióra, a fiziológiai hiperarousal pedig a szorongásra egyedi. Az 1998-as stabilitásvizsgálat megerősítette, hogy a három szindróma 3-8 év alatt szelektíven stabil.
Konstruktumok
Depresszió
In Lovibond and Lovibond's (1995) tripartite model as operationalized in the DASS, depression is conceptualized as an emotional syndrome characterized by dysphoria, hopelessness, devaluation of life, self-deprecation, lack of interest or involvement, anhedonia, and inertia. Corresponding to the low positive affect component of Clark and Watson's (1991) tripartite model, this construct emphasizes the loss of motivation and the inability to experience pleasure as its defining features.
Szorongás
In Lovibond and Lovibond's (1995) tripartite model as operationalized in the DASS, anxiety is conceptualized as a syndrome of autonomic arousal, skeletal muscle tension, situational anxiety, and the subjective experience of anxious affect. Corresponding to the physiological hyperarousal component of Clark and Watson's (1991) tripartite model, this construct emphasizes somatic and autonomic symptoms as its defining features, distinguishing it from the cognitive and motivational deficits that characterize depression.
Stressz
In Lovibond and Lovibond's (1995) tripartite model as operationalized in the DASS, stress is conceptualized as a state of chronic nonspecific arousal characterized by persistent nervous tension, difficulty relaxing, irritability, agitation, impatience, and being easily upset or over-reactive. Corresponding to the negative affect or general distress component shared by both depression and anxiety, this construct captures a sustained state of feeling psychologically overloaded and unable to wind down.
Mérőeszközök
- NOESIS Érzelmi Distressz Skála, 42 tételesNOESIS2026
- NOESIS Érzelmi Distressz Skála, 21 tételesNOESIS2026
Erre az elméletre épülő tesztek
Gyakorlati alkalmazások
A DASS-21 a klinikai pszichológia és a kutatás egyik legszélesebb körben használt önbeszámolós mérőeszköze világszerte, licencdíj nélkül szabadon elérhető. Klinikai környezetben szűrésre, a diagnózis támogatására, a kezelés követésére és az eredmények mérésére használják, validált határértékekkel a normál, enyhe, közepes, súlyos és rendkívül súlyos tartományokra. A háromfaktoros struktúra lehetővé teszi a klinikusok számára, hogy elkülönítve mérjék fel a depressziót, a szorongást és az általános stresszt, ami a kezelés megválasztását segíti.
Hogyan mérjük
A DASS-t egy nagy tételkészlet nem klinikai mintákon végzett iteratív faktorelemzésével fejlesztették ki, a DASS-21 pedig a legmagasabb faktorsúlyú tételek kiválasztásával jött létre. Yeung és munkatársai (2020) metaanalitikus faktorelemzést végeztek 78 tanulmány 117 faktorelemzésén, amely nagyrészt alátámasztotta a háromfaktoros struktúrát.
Kritikák és korlátok
Egyes faktorelemző vizsgálatok megkérdőjelezték a háromfaktoros struktúrát, és egy általános distresszfaktort is tartalmazó, négyrészes modellt javasoltak. A kultúrközi validálás, bár kiterjedt (25+ nyelv), feltárta, hogy a skála nem feltétlenül ragadja meg pontosan az érzelmi distressz kifejeződését olyan nem nyugati társadalmakban, ahol a szomatikus tünetek dominálnak. A stressz alskálát kritika érte, mert elméletileg kevésbé jól definiált, mint a depresszió és a szorongás; egyes kutatók szerint jelentősen átfedésben van az általános negatív affektussal, ahelyett hogy különálló konstruktumot képviselne.
Főbb publikációk
- Lovibond, P. F. & Lovibond, S. H.. (1995). The structure of negative emotional states: Comparison of the Depression Anxiety Stress Scales (DASS) with the Beck Depression and Anxiety Inventories. 10.1016/0005-7967(94)00075-U
- Lovibond, P. F.. (1998). Long-term stability of depression, anxiety, and stress syndromes. 10.1037/0021-843X.107.3.520
- Brown, T. A., Chorpita, B. F., Korotitsch, W., & Barlow, D. H.. (1997). Psychometric properties of the Depression Anxiety Stress Scales (DASS) in clinical samples. 10.1016/S0005-7967(96)00068-X
- Antony, M. M., Bieling, P. J., Cox, B. J., Enns, M. W., & Swinson, R. P.. (1998). Psychometric properties of the 42-item and 21-item versions of the Depression Anxiety Stress Scales in clinical groups and a community sample. 10.1037/1040-3590.10.2.176
- Henry, J. D. & Crawford, J. R.. (2005). The short-form version of the Depression Anxiety Stress Scales (DASS-21): Construct validity and normative data in a large non-clinical sample. 10.1348/014466505X29657