A szűrés nem diagnózis
Egy szűrő kérdőívet arra terveznek, hogy a lehető legtöbb lehetséges esetet kiszűrje, és ennek áraként elfogadja a magas álpozitív arányt. Ha egy szűrési pontszámot diagnózisként olvasunk, azzal éppen az ellenkezőjére fordítjuk azt, amire tervezték.
Egy depressziószűrő kérdőív, egy szorongásszűrő, egy alkoholfogyasztást szűrő eszköz: ezek a létező legjobban validált mérőeszközök közé tartoznak, és mégis rendszeresen félreolvassák őket. A határérték feletti pontszám nem jelenti azt, hogy Önnek megvan az adott állapot. Soha nem is erre tervezték.
A tervezési kompromisszum
Minden szűrő mérőeszköz két hiba közötti kompromisszumon alapul: azok kihagyásán, akiknél fennáll az állapot, és azok megjelölésén, akiknél nem. A szűrőeszközöket szándékosan a második felé hangolják. Ha az alapellátásban elsiklanak egy depressziós eset felett, az súlyos következményekkel jár; egy álpozitív eredmény ára egy beszélgetés egy klinikussal.
A következmény számtanilag adódik. Egy 88 százalékos szenzitivitású és 85 százalékos specificitású szűrő kiválónak hangzik. Alkalmazza azonban egy olyan populációban, ahol az emberek 5 százalékánál áll fenn ténylegesen az állapot, és minden 100 pozitívan szűrt emberből nagyjából 74-nél nem áll fenn. A mérőeszköz pontosan az előírásoknak megfelelően működik. A pozitív eredmények többsége mégis téves.
Ez az alapgyakoriságok számtana, és ez az oka annak, hogy az alacsony előfordulású közegekben végzett általános szűrés még a jól validált mérőeszközök esetében is vitatott.
Mi a határérték?
A határérték egy adott célra, egy adott populációban megválasztott döntési küszöb, nem pedig természetes határ. A PHQ-9 szokásos 10-es határértékét viszonylag magas előfordulású populációkban állapították meg; máshol alkalmazva eltérően viselkedik. Egyéni résztvevői adatokon alapuló metaanalízis kimutatta, hogy az erre a határértékre közölt pontossági becsléseket rendszeresen felfelé torzította az optimalizált küszöbök szelektív közlése.
Egyes mérőeszközöknél szándékosan egyáltalán nincs egyetemes határérték. Az Egészségügyi Világszervezet SRQ-20 kérdőívét több tucat országban használják, és optimális küszöbértéke országonként, nyelvenként és nemenként annyira eltér, hogy egyetlen globális szám közzététele több kárt okozna, mint ha a helyi validálásra bíznák.
A diagnózis más eljárás
A diagnózishoz arra van szükség, hogy egy klinikus megállapítsa a tünetek jelenlétét és időtartamát, funkcionális hatásukat, valamint kizárja az alternatív magyarázatokat: testi betegségeket, szerhasználatot, más, hasonló módon megjelenő zavarokat. Figyelembe veszi az előzményeket és a körülményeket. Egy kérdőív ezek egyikét sem teszi meg. Egy adott időszakra vonatkozóan az önbeszámoló szerinti tünetgyakoriságot számlálja.
Két ember teljesen eltérő klinikai kép mellett is azonos pontszámot érhet el, mivel az összpontszám több, egymástól eltérő tünetet sűrít egyetlen számba. A pontszám jelzés arra, hogy érdemes alaposabban megvizsgálni a helyzetet; maga a vizsgálat a diagnózis.
Mire szolgál jogosan a pontszám?
Ösztönzés. A magas pontszám ok arra, hogy szakemberhez forduljon. Ez a rendeltetésszerű felhasználás, és valóban értékes.
A változás követése. Ez az alulhasznált funkció. A kezelés során ismételt mérés megmutatja, hogy valami használ-e, és ez sokkal informatívabb bármely egyedi pontszámnál. A mérésalapú ellátás erre épül.
Populációk leírása. A kutatásban és a népegészségügyben ezek a mérőeszközök a csoportok tünetterhét becsülik, és ebben a legjobbak.
Hogyan olvassa saját eredményét?
Ha egy szűrőn a küszöbérték feletti pontszámot ér el, a helyes értelmezés ez: "ez indokolja, hogy beszéljek egy szakképzett emberrel." Nem pedig: "nekem megvan ez az állapot."
Ha a küszöb alatti pontszámot ér el, a helyes értelmezés ez: "ez a konkrét szűrés nem jelzett semmit." Nem pedig: "minden rendben van velem." A szűrők elszalasztanak eseteket, ez a kompromisszum másik fele, és ha valaki rosszul érzi magát, az alacsony pontszám nem megnyugtató.
Ahol a NOESIS szűrő mérőeszközöket tesz közzé, a jelentések feltüntetik a publikált küszöbértékeket, megnevezik a forrást, és egyértelműen kimondják, hogy az eredmény nem diagnózis. Ez a keretezés nem jogi formalitás; ezt mondják maguk a mérőeszközök is a saját felhasználásukról.
Tegye próbára
Egy dolog a mérésről olvasni. Más dolog látni a saját pontszámát a forrásával, a normamintájával és a korlátaival együtt. Ingyenes, regisztráció nem szükséges.
Olvasson tovább
- Mi a pszichometria?Az a tudományág, amely megállapítja, hogy egy pszichológiai mérés megfelelő-e; és ez az oka annak, hogy két, hasonló kérdéseket feltevő teszt eredményeinek értéke rendkívül eltérő lehet.
- Mi a megbízhatóság a pszichológiai tesztelésben?A megbízhatóság a mérés következetességét jelenti, nem a helyességét. Egy teszt lehet nagyon megbízható, és mégis rossz dolgot mérhet. Ezért ez az első kérdés, amelyet felteszünk, és soha nem az utolsó.
- Mi az érvényesség a pszichológiai tesztelésben?Az érvényesség nem olyan tulajdonság, amellyel egy teszt rendelkezik. Az érvényesség érvelés arról, hogy egy adott pontszám adott értelmezése adott célra védhető-e, és ezt minden új felhasználásnál újra fel kell építeni.
- Mi a konstruktumérvényesség?A mérés legnehezebb kérdése: létezik-e az, amit mér, úgy, ahogyan Ön meghatározta, és valóban azt éri-e el a mérőeszköze, nem pedig valami ahhoz közel esőt.
- Konvergens és diszkrimináns érvényességKét egymást tükröző követelmény: egy mérésnek egyeznie kell azzal, amivel egyeznie kell, és elkülönülnie attól, aminek állítása szerint nem azonos. A legtöbb gyenge mérőeszköz a második követelménynek nem felel meg.
- Mi a Cronbach-alfa, és mi nemA pszichológiai tesztelés leggyakrabban közölt statisztikai mutatója, és egyben a leggyakrabban félreértett is. Az alfa nem árulja el, hogy egy skála egydimenziós-e, és a magas érték gyakran inkább tünet, mint erény.
- A mérés standard hibája: mennyivel térhet el az Ön pontszámaMinden pontszámnak van hibahatára, és a legtöbb pszichológiai teszt esetében ez szélesebb, mint azt az emberek gondolnák. Ez az a szám, amely megmutatja, mikor valódi egy különbség, és mikor csupán zaj.
- Normák és percentilisek: mihez hasonlítják az Ön pontszámátEgy nyers pontszám önmagában nem értelmezhető. Csak egy referenciacsoporthoz viszonyítva válik jelentésessé, és az, hogy melyik csoportot használták, az egyik legnagyobb következményekkel járó és legkevésbé hangoztatott tény bármely tesztről.
- Hogyan készül valójában egy pszichometriai tesztA konstruktum meghatározásától a közzétett normákig a folyamat évekig tart, és a beletett anyag nagy részét elveti. Ha ismeri a lépéseket, nyilvánvalóvá válik, melyeket hagyott ki egy gyors online kvíz.
- Mit jelent, ha egy tesztet validáltnak neveznek?A kifejezés nem szabályozott, és szabadon használják olyan termékek is, amelyek semmit sem tettek meg érte. Az alábbiakban bemutatjuk, mit jelent, amikor valóban jelent valamit, és azt a négy kérdést, amely elválasztja egymástól a két esetet.
- Miért nem megbízható a legtöbb internetes személyiségtesztNem azért, mert nem őszinték, hanem mert azok a lépések, amelyektől egy mérés megbízhatóvá válik, láthatatlanok, költségesek és könnyen kihagyhatók; kihagyásuk pedig semmit sem változtat azon, hogyan néz ki az eredmény.
- Mit képes mérni az önbeszámoló, és mit nemA kérdőívek arra kérik Önt, hogy saját maga megfigyelője legyen, ami bizonyos dolgok esetében jobban működik, mint másoknál. Ha tudja, hol erős és hol mond csődöt ez a módszer, másképp fog olvasni bármilyen eredményt.
- Mit jelent, ha egy teszt bejósol valamitA 0,30-as korreláció erős eredménynek számít a személyiségkutatásban, ugyanakkor gyenge alapot nyújt egy adott személyre vonatkozó döntéshez. Mindkét állítás igaz, és a kettő közötti szakadék okozza a teszteredményekkel való visszaélések többségét.