Big Five és DISC: mire való az egyik és a másik
Nem ugyanannak a dolognak a versengő mérései. Az egyik a személyiség adatokból felépített strukturális modellje; a másik a munkahelyi stílusok facilitációra készült keretrendszere. Ha pontosság alapján hasonlítjuk össze őket, mindkettő lényegét elvétjük.
A Big Five és a DISC modellt gyakran úgy hasonlítják össze, mintha ugyanabba a kategóriába tartozó, egymással versengő termékek lennének. Nem azok, és az összehasonlítás akkor válik igazán hasznossá, amikor ez tisztázódik.
A két felépítés
Az ötfaktoros modell empirikus úton jött létre. A kutatók egy nyelv személyiségleíró szókincséből indultak ki, faktorelemzéssel vizsgálták, hogyan használják az emberek ezeket a szavakat, és öt átfogó, visszatérő dimenziót találtak. A folyamatot évtizedeken át számos nyelven megismételték, és nagyjából mindig ugyanaz az öt dimenzió adódott. A modell az egyéni különbségek szerkezetére vonatkozó állítás, és ekként is tesztelték.
A DISC Marston 1928-as, az érzelmi reakciókról szóló elméletéből ered; Clarke 1956-ban formálta felmérési eszközzé, azóta pedig számos kiadó licenceli. Az előnyben részesített viselkedési stílust írja le, jellemzően munkahelyi kontextusban. Úgy tervezték, hogy könnyen használható és kommunikálható legyen, és ez sikerült is.
A gyakorlati különbségek
| | Big Five | DISC | |, -|, -|, -| | Kimenet | Öt folytonos pontszám | Kvadránsprofil | | Összehasonlítás | Egy publikált normamintához viszonyítva | Gyakran ipszatív: az Ön saját többi pontszámához viszonyítva | | Hatókör | Személyiség különböző kontextusokban | Viselkedési stílus, jellemzően a munkahelyen | | Eredet | Lexikai és faktorelemzéses kutatás | Elméleti keretrendszer, amelyet később üzleti termékké tettek | | Független bizonyítékok | Kiterjedtek, négy évtizedre visszamenőleg, számos nyelven | Egyenetlenek, és a kiadótól függenek | | Deklarált stabilitás | Jelentős, az életút során fokozatos változással | Kialakításából adódóan kontextusfüggő |
A legfontosabb a második sor. Sok DISC mérőeszköz kényszerválasztásos tételeket használ, amelyek ipszatív, vagyis belsőleg relatív pontszámokat eredményeznek. Ez azt jelenti, hogy az Ön D pontszáma érdemben nem vethető össze egy másik személy D pontszámával. Egy olyan keretrendszer esetében, amelyet gyakran jelöltek összehasonlítására használnak, ez jelentős technikai korlát, és maga a profil ritkán hívja fel rá a figyelmet.
Ahol átfedik egymást
A DISC dimenzióit az ötfaktoros modellre vetítő vizsgálatok jelentős megfelelést találnak, elsősorban az extraverzióval és a barátságossággal, valamint a lelkiismeretesség egyes elemeivel. A DISC nagyrészt olyan területet fed le, amelyet a Big Five is lefed, csak munkahely-specifikus nyelvezettel.
A Big Five ezen felül a nyitottságot és a neuroticizmust is lefedi, amelyek egyikének sincs egyértelmű DISC megfelelője. A neuroticizmus hiánya a súlyosabb következményű: ez az a vonás, amelynek a legerősebb dokumentált kapcsolata van a jólléttel, a munkával való elégedettséggel és a párkapcsolati kimenetelekkel.
Választás a kettő között
Csapatműhelyhez a DISC közérthetősége valódi előny. Négy könnyen megjegyezhető kategória, nincs "rossz" kvadráns, egyszerű szókincs. Ha a cél az, hogy a kollégák úgy beszélgessenek a munkastílusukról, hogy senki ne érezze magát megítélve, akkor ezt a feladatot ellátja.
Méréshez, vagyis olyan pontszámhoz, amelyet referenciapopulációhoz viszonyíthat, amelynek hibáját meg tudja adni, és amelynek a kimenetelekkel való kapcsolatát független szakirodalomban ellenőrizheti, a Big Five az a keretrendszer, amely mögött bizonyítékok állnak.
Kiválasztási döntésekhez egyik sem jó elsődleges alap, és a fent említett technikai ok miatt a DISC a gyengébb a kettő közül. A kiválasztási szakirodalom szerint a strukturált interjúk és a munkaminta-tesztek jelentős különbséggel felülmúlják mindkettőt.
A szemlélet, amely rendet tart
A DISC egy beszélgetést segítő eszköz, amely profilt állít elő. A Big Five egy mérési modell, amely pontszámokat állít elő. A gond akkor kezdődik, amikor a beszélgetést segítő eszköz kimenetét mérésként kezelik; éppen ez a hiba vezet oda, hogy a szervezetek egy kvadráns alapján vesznek fel munkatársakat.
A NOESIS a Big Five mérőeszközöket úgy közli, hogy minden teszt oldalán feltünteti a forrásközleményt, a normapopulációt és a mérés korlátait: azokat a részleteket, amelyek alapján Ön maga ítélheti meg, mit állíthat jogosan egy pontszám.
Tegye próbára
Egy dolog a mérésről olvasni. Más dolog látni a saját pontszámát a forrásával, a normamintájával és a korlátaival együtt. Ingyenes, regisztráció nem szükséges.
Olvasson tovább
- Tudományos-e az MBTI?Az őszinte válasz pontosabb egy egyszerű igennél vagy nemnél: a kérdőív meglehetősen jól megszerkesztett, ám az a típuselmélet, amelynek keretében az eredményeket közli, nem megalapozott. Ezt a két tényt rendszerint egyetlen érvvé mossák össze.
- Big Five és MBTI: mi a valódi különbségRészben ugyanazt mérik. A különbség nem abban rejlik, hogy mely vonásokat fedik le, hanem abban, hogy mit kezdenek a számokkal, és az egyik megoldás olyan információt dob el, amelyet a másik megőriz.
- A DISC személyiségteszt?A DISC a munkahelyi viselkedési stílust írja le, nem pedig a személyiség szerkezetét, és ezt a megbízhatóbb kiadói nyíltan ki is mondják. A probléma akkor kezdődik, amikor egy munkahelyi stílusprofilt úgy használnak, mintha magát a személyt mérné.
- Személyiség és temperamentum: mi a különbség?A temperamentum a biológiailag megalapozott nyersanyag, amely már csecsemőkorban megfigyelhető; a személyiség az, ami a tapasztalatok révén erre épülve fejlődik ki. A különbségtétel valós, a határ azonban elmosódottabb, mint ahogy azt a tankönyvek sugallják.
- Változik-e a személyiség az élet során?Igen, olyan irányban, amelyet a legtöbben megnyugtatónak találnak, és lassabban, mint ahogy az önsegítő irodalom ígéri. Mind a változásra, mind annak ütemére szokatlanul jó bizonyítékok állnak rendelkezésre.
- Az introverzió ugyanaz, mint a félénkség?Nem, és ez a tévedés valódi kárt okoz. Az egyik egy preferencia arra vonatkozóan, hogyan használja fel az energiáját; a másik a megítéléstől való szorongás. Két külön vonásról van szó, amelyek véletlenül hasonlónak tűnő viselkedést eredményeznek.
- Mérhető-e az érzelmi intelligencia?Részben, és a válasz attól függ, hogy a kifejezés két nagyon különböző jelentése közül melyikre gondol. Az egyik képességként mérhető, a másik énképként. Általában mégis ugyanazként árulják őket.