Mit képes mérni az önbeszámoló, és mit nem
A kérdőívek arra kérik Önt, hogy saját maga megfigyelője legyen, ami bizonyos dolgok esetében jobban működik, mint másoknál. Ha tudja, hol erős és hol mond csődöt ez a módszer, másképp fog olvasni bármilyen eredményt.
Szinte minden széles körben használt személyiség- és jólléti mérőeszköz önbeszámolós kérdőív. Ön elolvas egy állítást, értékeli, mennyire jellemző Önre, majd az értékeléseket összeadják. Olcsó, gyors, jól skálázható, és valódi erősségei vannak, ugyanakkor vannak olyan hibalehetőségei is, amelyeket érdemes ismerni, mielőtt elolvassa saját eredményeit.
Ahol jól működik
Belső állapotok, amelyeket senki más nem láthat. Élettel való elégedettség, észlelt stressz, értelemteliség, megélt szorongás. Ezek esetében a személy nem csupán kényelmes forrás, hanem az egyetlen érvényes forrás. Ha egy külső megfigyelő értékeli az Ön szubjektív jóllétét, az csak találgatás.
Az időben összesített jellemző viselkedés. Az emberek viszonylag jól be tudnak számolni arról, mit szoktak tenni, még akkor is, ha egy-egy konkrét esetet rosszul jósolnak meg. A vonásmérők azért működnek, mert több alkalomra átlagolnak.
Az énkép mint önmagában is érdekes tárgy. Az, hogy mennyire tartja magát képesnek, befolyásolja, mibe vág bele, függetlenül attól, hogy valójában mennyire képes. Az énhatékonyság éppen azért legitim konstruktum, mert a meggyőződésnek következményei vannak.
Ahol nem működik
Társadalmilag kívánatos válaszadás. Az emberek lelkiismeretesebbnek, empatikusabbnak és kevésbé ellenségesnek írják le magukat, mint amilyenek, és a hatás a tétek növekedésével erősödik. Alacsony tétű önismereti helyzetben a torzítás mérsékelt. Munkaerő-felvételnél súlyos: a legtöbb személyiségtétel átlátható megfogalmazása miatt könnyű őket meghamisítani, és éppen azok a jelöltek a legmotiváltabbak a hamisításra, akiket a munkáltató a leginkább azonosítani szeretne.
Korlátozott önismeret. Az önbeszámolók csak mérsékelten korrelálnak az olyan személyek beszámolóival, akik jól ismerik az illetőt, és az eltérés pontosan ott a legnagyobb, ahol várható: az értékítéleti súllyal bíró vonásoknál, illetve azoknál az embereknél, akiknek az énképe a legkevésbé pontos. Aki nem veszi észre saját figyelmetlenségét, nincs abban a helyzetben, hogy beszámoljon róla.
Képesség kontra meggyőződés. Egy önbeszámoló nem tud képességet mérni. Az önbeszámolós érzelmi intelligencia azt méri, mennyire tartja magát érzelmileg képesnek, ami csak szerényen korrelál az érzelmi ítélőképességet igénylő feladatokban nyújtott teljesítménnyel. Mindkettő valódi konstruktum, de nem ugyanaz, és összemosásuk a kereskedelmi tesztpiac egyik leggyakoribb hibája.
Referenciacsoport-hatások. A "keményen dolgozom" állítást mindenki egy kimondatlan összehasonlító csoporthoz méri, amely személyenként és kultúránként eltér. Emiatt a nyers önbeszámolós átlagok kultúrák közötti összehasonlítása olyan módon megbízhatatlan, amelyet könnyű figyelmen kívül hagyni, és nehéz korrigálni.
A válaszadás pillanatnyi hangulata. Az aktuális érzelmi állapot rendszerszerűen színezi a visszatekintő ítéleteket. Egy elvileg stabil konstruktumon egyetlen alkalommal mért pontszám több állapotjellegű varianciát hordoz, mint amit a vonásként való megfogalmazás sugall.
Válaszstílusok. A behódolás, vagyis a tartalomtól független egyetértés, valamint a szélsőséges válaszadás egyénenként és kultúránként eltér. A jól megalkotott skálák ezt fordított megfogalmazású tételekkel mérséklik, ami viszont saját műterméket hoz létre: a vegyes megfogalmazású skálák rendszeresen egy látszólagos második faktort produkálnak, amely a megfogalmazást tükrözi, nem a tartalmat.
Hogyan olvassa saját eredményeit ennek fényében
Tekintsen egy önbeszámolós pontszámra úgy, mint egy jól strukturált leírásra arról, hogyan látja Ön önmagát. Ez valóban informatív, de nem azonos azzal, hogy milyen Ön valójában.
A kettő közötti különbség gyakran a legérdekesebb rész. Ha egy pontszám meglepi, nem az a kérdés, hogy téved-e a teszt, hanem az, hogy a két olvasat közül, az Öné vagy a mérőeszközé, melyiket ismernék fel a környezetében élő emberek.
Ez egyben annak is őszinte határa, amit egy kérdőív nyújtani tud, és jó ok arra, hogy bármely egyetlen pontszámot egy bemenetként kezeljen, ne pedig ítéletként.
Tegye próbára
Egy dolog a mérésről olvasni. Más dolog látni a saját pontszámát a forrásával, a normamintájával és a korlátaival együtt. Ingyenes, regisztráció nem szükséges.
Olvasson tovább
- Mi a pszichometria?Az a tudományág, amely megállapítja, hogy egy pszichológiai mérés megfelelő-e; és ez az oka annak, hogy két, hasonló kérdéseket feltevő teszt eredményeinek értéke rendkívül eltérő lehet.
- Mi a megbízhatóság a pszichológiai tesztelésben?A megbízhatóság a mérés következetességét jelenti, nem a helyességét. Egy teszt lehet nagyon megbízható, és mégis rossz dolgot mérhet. Ezért ez az első kérdés, amelyet felteszünk, és soha nem az utolsó.
- Mi az érvényesség a pszichológiai tesztelésben?Az érvényesség nem olyan tulajdonság, amellyel egy teszt rendelkezik. Az érvényesség érvelés arról, hogy egy adott pontszám adott értelmezése adott célra védhető-e, és ezt minden új felhasználásnál újra fel kell építeni.
- Mi a konstruktumérvényesség?A mérés legnehezebb kérdése: létezik-e az, amit mér, úgy, ahogyan Ön meghatározta, és valóban azt éri-e el a mérőeszköze, nem pedig valami ahhoz közel esőt.
- Konvergens és diszkrimináns érvényességKét egymást tükröző követelmény: egy mérésnek egyeznie kell azzal, amivel egyeznie kell, és elkülönülnie attól, aminek állítása szerint nem azonos. A legtöbb gyenge mérőeszköz a második követelménynek nem felel meg.
- Mi a Cronbach-alfa, és mi nemA pszichológiai tesztelés leggyakrabban közölt statisztikai mutatója, és egyben a leggyakrabban félreértett is. Az alfa nem árulja el, hogy egy skála egydimenziós-e, és a magas érték gyakran inkább tünet, mint erény.
- A mérés standard hibája: mennyivel térhet el az Ön pontszámaMinden pontszámnak van hibahatára, és a legtöbb pszichológiai teszt esetében ez szélesebb, mint azt az emberek gondolnák. Ez az a szám, amely megmutatja, mikor valódi egy különbség, és mikor csupán zaj.
- Normák és percentilisek: mihez hasonlítják az Ön pontszámátEgy nyers pontszám önmagában nem értelmezhető. Csak egy referenciacsoporthoz viszonyítva válik jelentésessé, és az, hogy melyik csoportot használták, az egyik legnagyobb következményekkel járó és legkevésbé hangoztatott tény bármely tesztről.
- Hogyan készül valójában egy pszichometriai tesztA konstruktum meghatározásától a közzétett normákig a folyamat évekig tart, és a beletett anyag nagy részét elveti. Ha ismeri a lépéseket, nyilvánvalóvá válik, melyeket hagyott ki egy gyors online kvíz.
- Mit jelent, ha egy tesztet validáltnak neveznek?A kifejezés nem szabályozott, és szabadon használják olyan termékek is, amelyek semmit sem tettek meg érte. Az alábbiakban bemutatjuk, mit jelent, amikor valóban jelent valamit, és azt a négy kérdést, amely elválasztja egymástól a két esetet.
- Miért nem megbízható a legtöbb internetes személyiségtesztNem azért, mert nem őszinték, hanem mert azok a lépések, amelyektől egy mérés megbízhatóvá válik, láthatatlanok, költségesek és könnyen kihagyhatók; kihagyásuk pedig semmit sem változtat azon, hogyan néz ki az eredmény.
- Mit jelent, ha egy teszt bejósol valamitA 0,30-as korreláció erős eredménynek számít a személyiségkutatásban, ugyanakkor gyenge alapot nyújt egy adott személyre vonatkozó döntéshez. Mindkét állítás igaz, és a kettő közötti szakadék okozza a teszteredményekkel való visszaélések többségét.
- A szűrés nem diagnózisEgy szűrő kérdőívet arra terveznek, hogy a lehető legtöbb lehetséges esetet kiszűrje, és ennek áraként elfogadja a magas álpozitív arányt. Ha egy szűrési pontszámot diagnózisként olvasunk, azzal éppen az ellenkezőjére fordítjuk azt, amire tervezték.