Mi a pszichometria?
Az a tudományág, amely megállapítja, hogy egy pszichológiai mérés megfelelő-e; és ez az oka annak, hogy két, hasonló kérdéseket feltevő teszt eredményeinek értéke rendkívül eltérő lehet.
A pszichometria a pszichológiának az az ága, amely magával a méréssel foglalkozik. Nem azzal, hogy mit jelent az extraverzió, hanem azzal, hogy egy adott kérdéssor valóban az extraverziót méri-e, mennyi hiba van a kapott számban, és mit jogosult ez a szám előre jelezni.
A különbség fontosabb, mint amilyennek hangzik. Bárki írhat húsz kérdést arról, mennyire társaságkedvelő valaki, és összeadhatja a válaszokat. A pszichometria az ezt követő munka: annak kimutatása, hogy a húsz kérdés összefügg egymással, hogy egyetlen dolgot mér, nem pedig hármat, hogy ugyanaz a személy a következő hónapban nagyjából ugyanazt a pontszámot éri el, hogy a pontszám összefügg azzal, ahogyan az illető ténylegesen viselkedik, és hogy az egész rendszer ugyanúgy működik egy lisszaboni 22 évesnél, mint egy müncheni 55 évesnél.
Miért volt szükség egy tudományágra
A fizikai mérésnek van egy előnye, amellyel a pszichológia nem rendelkezik: a mérőszalagot közvetlenül a mért tárgy mellé lehet tenni. A lelkiismeretességhez nincs mérőszalag. A vonás közvetlenül nem megfigyelhető: a viselkedésből következtetünk rá, a kérdőíves válaszok pedig ehhez képest egy újabb következtetési réteget jelentenek.
Ezt nevezik a pszichometriai szakemberek látens változónak: olyasvalaminek, ami elég valós ahhoz, hogy következményei legyenek, de mindig csak közvetett jelzőkön keresztül érhető el. A teljes módszertani apparátus ennek a közvetettségnek köszönhetően létezik. Minden technika, amellyel találkozni fog, legyen az faktoranalízis, megbízhatósági együttható, tételválasz-elmélet vagy normaminta, arra tesz kísérletet, hogy valami megalapozottat mondjon egy olyan mennyiségről, amelyet senki sem tud megfigyelni.
A három kérdés
Ha eltekintünk a szakszókincstől, a pszichometria három dolgot kérdez bármely mérőeszközzel kapcsolatban.
Konzisztens-e? Ha a mérés nagyrészt zaj, semmi más nem számít. A konzisztenciát a tételek között (egyeznek-e a kérdések egymással?), az időben (ugyanaz a személy a következő hónapban ugyanazt a pontszámot éri-e el?), és adott esetben az értékelők között vizsgálják. Ez a megbízhatóság.
Azt méri-e, amit állít? Egy kérdőív lehet tökéletesen konzisztens, és mégis rossz dolgot mérhet. Az a skála, amely azt állítja, hogy a vezetői potenciált méri, de 0,8-es korrelációt mutat az egyszerű önértékeléssel, az önértékelést méri. Ez az érvényesség, és ez nem olyan tulajdonság, amellyel egy mérőeszköz vagy rendelkezik, vagy nem: felhalmozott bizonyítékokból felépített érvelés.
Kihez képest? Egy 34-es nyers pontszám önmagában semmit sem jelent. Csak egy referenciacsoporthoz viszonyítva válik értelmezhetővé: a 34 milyen populációhoz képest magas, és mikor, hol mérték? Ez a normák feladata, és ez az a lépés, amelyet a legtöbb fogyasztói teszt teljesen kihagy.
Hogyan néz ki a jó gyakorlat
Egy jól felépített mérőeszköznek van dokumentált előtörténete. Valaki közzétette, hogyan írták meg a tételeket, és melyeket vetették el. Valaki beszámolt a megbízhatósági együtthatókról, megnevezett mintákban, a mintanagysággal együtt. Valaki megvizsgálta, hogy a faktorstruktúra megállja-e a helyét egy második, független mintában is, nem csak abban, amelyet a felépítéséhez használtak. Valaki ellenőrizte, hogy a tételek ugyanúgy viselkednek-e különböző nyelveken és korcsoportokban. Valaki más pedig, ideális esetben olyan, akinek nem fűződik érdeke a mérőeszközhöz, megpróbálta megismételni az eredményeket, és beszámolt arról, mi történt.
Mindez nem teszi tévedhetetlenné a tesztet. Azt teszi lehetővé, hogy a korlátai megismerhetők legyenek, ami egy másik, és hasznosabb tulajdonság. Az a mérőeszköz, amelynek mérési hibája dokumentált, megmutatja, mennyire bízhat meg két pontszám közötti kis különbségben. Az a mérőeszköz, amelyhez nincs közzétett hibabecslés, nem pontosabb; csupán csendesebb a saját pontatlanságát illetően.
Hová jut ezzel az olvasó
A pszichometria nem fogja megmondani Önnek, hogy egy teszt igaz-e. Azt fogja megmondani, meddig lehet egy pontszámot értelmezni, mielőtt megszűnne bármit is jelenteni: mely kérdésekre képes választ adni, mely populációkon kalibrálták, és mekkora különbség kell ahhoz, hogy érdemes legyen figyelembe venni.
Ez szűkebb ígéret, mint amilyet a legtöbb személyiségteszt-termék tesz. Ugyanakkor ez az egyetlen ígéret, amely a bizonyítékokkal szembesülve is megállja a helyét.
Tegye próbára
Egy dolog a mérésről olvasni. Más dolog látni a saját pontszámát a forrásával, a normamintájával és a korlátaival együtt. Ingyenes, regisztráció nem szükséges.
Olvasson tovább
- Mi a megbízhatóság a pszichológiai tesztelésben?A megbízhatóság a mérés következetességét jelenti, nem a helyességét. Egy teszt lehet nagyon megbízható, és mégis rossz dolgot mérhet. Ezért ez az első kérdés, amelyet felteszünk, és soha nem az utolsó.
- Mi az érvényesség a pszichológiai tesztelésben?Az érvényesség nem olyan tulajdonság, amellyel egy teszt rendelkezik. Az érvényesség érvelés arról, hogy egy adott pontszám adott értelmezése adott célra védhető-e, és ezt minden új felhasználásnál újra fel kell építeni.
- Mi a konstruktumérvényesség?A mérés legnehezebb kérdése: létezik-e az, amit mér, úgy, ahogyan Ön meghatározta, és valóban azt éri-e el a mérőeszköze, nem pedig valami ahhoz közel esőt.
- Konvergens és diszkrimináns érvényességKét egymást tükröző követelmény: egy mérésnek egyeznie kell azzal, amivel egyeznie kell, és elkülönülnie attól, aminek állítása szerint nem azonos. A legtöbb gyenge mérőeszköz a második követelménynek nem felel meg.
- Mi a Cronbach-alfa, és mi nemA pszichológiai tesztelés leggyakrabban közölt statisztikai mutatója, és egyben a leggyakrabban félreértett is. Az alfa nem árulja el, hogy egy skála egydimenziós-e, és a magas érték gyakran inkább tünet, mint erény.
- A mérés standard hibája: mennyivel térhet el az Ön pontszámaMinden pontszámnak van hibahatára, és a legtöbb pszichológiai teszt esetében ez szélesebb, mint azt az emberek gondolnák. Ez az a szám, amely megmutatja, mikor valódi egy különbség, és mikor csupán zaj.
- Normák és percentilisek: mihez hasonlítják az Ön pontszámátEgy nyers pontszám önmagában nem értelmezhető. Csak egy referenciacsoporthoz viszonyítva válik jelentésessé, és az, hogy melyik csoportot használták, az egyik legnagyobb következményekkel járó és legkevésbé hangoztatott tény bármely tesztről.
- Hogyan készül valójában egy pszichometriai tesztA konstruktum meghatározásától a közzétett normákig a folyamat évekig tart, és a beletett anyag nagy részét elveti. Ha ismeri a lépéseket, nyilvánvalóvá válik, melyeket hagyott ki egy gyors online kvíz.
- Mit jelent, ha egy tesztet validáltnak neveznek?A kifejezés nem szabályozott, és szabadon használják olyan termékek is, amelyek semmit sem tettek meg érte. Az alábbiakban bemutatjuk, mit jelent, amikor valóban jelent valamit, és azt a négy kérdést, amely elválasztja egymástól a két esetet.
- Miért nem megbízható a legtöbb internetes személyiségtesztNem azért, mert nem őszinték, hanem mert azok a lépések, amelyektől egy mérés megbízhatóvá válik, láthatatlanok, költségesek és könnyen kihagyhatók; kihagyásuk pedig semmit sem változtat azon, hogyan néz ki az eredmény.
- Mit képes mérni az önbeszámoló, és mit nemA kérdőívek arra kérik Önt, hogy saját maga megfigyelője legyen, ami bizonyos dolgok esetében jobban működik, mint másoknál. Ha tudja, hol erős és hol mond csődöt ez a módszer, másképp fog olvasni bármilyen eredményt.
- Mit jelent, ha egy teszt bejósol valamitA 0,30-as korreláció erős eredménynek számít a személyiségkutatásban, ugyanakkor gyenge alapot nyújt egy adott személyre vonatkozó döntéshez. Mindkét állítás igaz, és a kettő közötti szakadék okozza a teszteredményekkel való visszaélések többségét.
- A szűrés nem diagnózisEgy szűrő kérdőívet arra terveznek, hogy a lehető legtöbb lehetséges esetet kiszűrje, és ennek áraként elfogadja a magas álpozitív arányt. Ha egy szűrési pontszámot diagnózisként olvasunk, azzal éppen az ellenkezőjére fordítjuk azt, amire tervezték.