Normák és percentilisek: mihez hasonlítják az Ön pontszámát
Egy nyers pontszám önmagában nem értelmezhető. Csak egy referenciacsoporthoz viszonyítva válik jelentésessé, és az, hogy melyik csoportot használták, az egyik legnagyobb következményekkel járó és legkevésbé hangoztatott tény bármely tesztről.
Ön 34 pontot ér el egy lelkiismeretesség-skálán. Ez magas?
A kérdésre összehasonlítás nélkül nincs válasz. Harmincnégy pont mekkora maximumból, kihez viszonyítva, mikor mérve? A normák azok a referenciaadatok, amelyek a nyers pontszámot értelmezhető pozícióvá alakítják, és kiválasztásuk a tesztszerkesztés egyik legnagyobb következményekkel járó döntése.
Hogyan működik az átváltás
A normaminta olyan emberek csoportja, akik standard körülmények között töltötték ki a mérőeszközt, és akiknek a pontszámeloszlása mércévé válik. A nyers pontszámokat ezután az eloszláson belüli pozícióként fejezik ki.
A percentilis rangok azt adják meg, hogy a normaminta mekkora hányada ért el az Önével azonos vagy annál alacsonyabb pontszámot. A 70. percentilis azt jelenti, hogy a referenciacsoport 70 százaléka alacsonyabb pontszámot ért el. A percentilisek szemléletesek, és van egy alábecsült hibájuk: az eloszlás zsúfolt közepén széthúzzák a különbségeket, a széleken pedig összenyomják őket. Az átlag körül néhány nyerspontnyi eltérés sok percentilishellyel mozdíthatja el Önt; ugyanennyi pont a skála tetején szinte semmit sem változtat.
A standard pontszámok (z-pontszámok, T-pontszámok, staninék, IQ-típusú skálák) az átlagtól való távolságot szóráseegységekben fejezik ki. Megőrzik a pontszámok közötti tényleges távolságot, ezért ezeket részesítik előnyben minden olyan esetben, amikor az eredményekkel számításokat végeznek.
Miért a referenciacsoporton múlik minden
Ugyanaz a nyers pontszám a normamintától függően egészen eltérő percentilisre eshet. A lelkiismeretesség általános felnőtt populációhoz, illetve gyakorló könyvelők mintájához viszonyítva nem ugyanazt a percentilist adja, és egyik szám sem hibás: különböző kérdésekre válaszolnak.
Ezért a normaminta több tulajdonságát is érdemes ismerni.
Kik szerepeltek benne. Még mindig gyakoriak a pszichológia szakos egyetemi hallgatókból álló kényelmi minták, amelyek az emberiség szűk szeletét képviselik: fiatalok, iskolázottak, és aránytalanul nagy részük gazdag nyugati országokból származik. Az ezekre épülő norma rosszul vihető át más csoportokra.
Mekkora volt. A szélső tartományokban a stabil percentilisbecsléshez nagy minta kell. Néhány száz fő megbízhatatlan képet ad arról, hogyan néz ki a 95. percentilis.
Mikor gyűjtötték. A normák elmozdulnak. Számos pszichológiai mérőeszköz populációs átlaga mérhetően változott az évtizedek során, és egy 1995-ös normaminta már nem írja le azt a populációt, amely 2026-ban tölti ki a tesztet.
Rétegzett-e. Sok vonás szisztematikusan változik életkor és nem szerint. Az izgalomkeresés az életkorral meredeken csökken; a kronotípus az élet során eltolódik. Ha egy 55 évest minden korosztályt felölelő normához hasonlítunk, mindkét esetben félrevezető pozíciót kapunk.
Mit érdemes keresni, és mit jelent, ha hiányzik
Egy jól dokumentált mérőeszköz közli a normaminta méretét, összetételét, országát és évét, valamint azt, hogy a normák rétegzettek-e. A komoly tesztkézikönyvek egész fejezeteket szánnak erre.
A legtöbb ingyenes online teszt ezek közül semmit sem közöl. Percentilist adnak Önnek anélkül, hogy megmondanák, melyik populációra vonatkozik. Ez a percentilis vagy egy meg nem nevezett kényelmi mintából származik, vagy egy más populáción gyűjtött, publikált normából van kölcsönvéve, vagy azokból az emberekből számolják, akik korábban kitöltötték az adott weboldal tesztjét: egy önszelektált csoportból, amelynek összetételét még a weboldal üzemeltetője sem ismeri.
A percentilis ettől még megjelenik a képernyőn, és ugyanúgy néz ki, mint egy valódi. Egyedül a kísérő dokumentáció különbözteti meg a kettőt.
Tegye próbára
Egy dolog a mérésről olvasni. Más dolog látni a saját pontszámát a forrásával, a normamintájával és a korlátaival együtt. Ingyenes, regisztráció nem szükséges.
Olvasson tovább
- Mi a pszichometria?Az a tudományág, amely megállapítja, hogy egy pszichológiai mérés megfelelő-e; és ez az oka annak, hogy két, hasonló kérdéseket feltevő teszt eredményeinek értéke rendkívül eltérő lehet.
- Mi a megbízhatóság a pszichológiai tesztelésben?A megbízhatóság a mérés következetességét jelenti, nem a helyességét. Egy teszt lehet nagyon megbízható, és mégis rossz dolgot mérhet. Ezért ez az első kérdés, amelyet felteszünk, és soha nem az utolsó.
- Mi az érvényesség a pszichológiai tesztelésben?Az érvényesség nem olyan tulajdonság, amellyel egy teszt rendelkezik. Az érvényesség érvelés arról, hogy egy adott pontszám adott értelmezése adott célra védhető-e, és ezt minden új felhasználásnál újra fel kell építeni.
- Mi a konstruktumérvényesség?A mérés legnehezebb kérdése: létezik-e az, amit mér, úgy, ahogyan Ön meghatározta, és valóban azt éri-e el a mérőeszköze, nem pedig valami ahhoz közel esőt.
- Konvergens és diszkrimináns érvényességKét egymást tükröző követelmény: egy mérésnek egyeznie kell azzal, amivel egyeznie kell, és elkülönülnie attól, aminek állítása szerint nem azonos. A legtöbb gyenge mérőeszköz a második követelménynek nem felel meg.
- Mi a Cronbach-alfa, és mi nemA pszichológiai tesztelés leggyakrabban közölt statisztikai mutatója, és egyben a leggyakrabban félreértett is. Az alfa nem árulja el, hogy egy skála egydimenziós-e, és a magas érték gyakran inkább tünet, mint erény.
- A mérés standard hibája: mennyivel térhet el az Ön pontszámaMinden pontszámnak van hibahatára, és a legtöbb pszichológiai teszt esetében ez szélesebb, mint azt az emberek gondolnák. Ez az a szám, amely megmutatja, mikor valódi egy különbség, és mikor csupán zaj.
- Hogyan készül valójában egy pszichometriai tesztA konstruktum meghatározásától a közzétett normákig a folyamat évekig tart, és a beletett anyag nagy részét elveti. Ha ismeri a lépéseket, nyilvánvalóvá válik, melyeket hagyott ki egy gyors online kvíz.
- Mit jelent, ha egy tesztet validáltnak neveznek?A kifejezés nem szabályozott, és szabadon használják olyan termékek is, amelyek semmit sem tettek meg érte. Az alábbiakban bemutatjuk, mit jelent, amikor valóban jelent valamit, és azt a négy kérdést, amely elválasztja egymástól a két esetet.
- Miért nem megbízható a legtöbb internetes személyiségtesztNem azért, mert nem őszinték, hanem mert azok a lépések, amelyektől egy mérés megbízhatóvá válik, láthatatlanok, költségesek és könnyen kihagyhatók; kihagyásuk pedig semmit sem változtat azon, hogyan néz ki az eredmény.
- Mit képes mérni az önbeszámoló, és mit nemA kérdőívek arra kérik Önt, hogy saját maga megfigyelője legyen, ami bizonyos dolgok esetében jobban működik, mint másoknál. Ha tudja, hol erős és hol mond csődöt ez a módszer, másképp fog olvasni bármilyen eredményt.
- Mit jelent, ha egy teszt bejósol valamitA 0,30-as korreláció erős eredménynek számít a személyiségkutatásban, ugyanakkor gyenge alapot nyújt egy adott személyre vonatkozó döntéshez. Mindkét állítás igaz, és a kettő közötti szakadék okozza a teszteredményekkel való visszaélések többségét.
- A szűrés nem diagnózisEgy szűrő kérdőívet arra terveznek, hogy a lehető legtöbb lehetséges esetet kiszűrje, és ennek áraként elfogadja a magas álpozitív arányt. Ha egy szűrési pontszámot diagnózisként olvasunk, azzal éppen az ellenkezőjére fordítjuk azt, amire tervezték.