Mi a konstruktumérvényesség?
A mérés legnehezebb kérdése: létezik-e az, amit mér, úgy, ahogyan Ön meghatározta, és valóban azt éri-e el a mérőeszköze, nem pedig valami ahhoz közel esőt.
A konstruktumérvényesség azt vizsgálja, hogy egy mérőeszköz valóban azt az elméleti konstruktumot méri-e, amelyet állít, és nem valami azzal korreláló dolgot, valami annál szűkebbet, vagy egyáltalán semmi koherenset. Ez az érvényességi bizonyítékok legmélyebb formája, és ennek megalapozása nem egyetlen vizsgálatot, hanem éveket igényel.
A nehézség szerkezeti jellegű. Az olyan konstruktumok, mint a reziliencia vagy az érzelmi intelligencia, nem tárgyak, hanem a viselkedésben feltételezett szabályszerűségek. Ahhoz, hogy kimutassuk, hogy egy skála ezt méri, egyszerre kell alátámasztanunk azt az állítást, hogy a konstruktum a leírtak szerint létezik, és azt, hogy éppen ezek a tételek ragadják meg. A két állítás nem választható szét, ezért Cronbach és Meehl, akik 1955-ben bevezették a fogalmat, egy teljes elméleti hálózat vizsgálataként értelmezték, nem pedig egyetlen mérőeszközé.
Hogyan épül fel a bizonyítás
A korrelációk előre jelzett mintázatai. Az elmélet megmondja, hogy a konstruktumnak mivel és milyen erősen kell összefüggnie. Az önegyüttérzésnek pozitívan kell korrelálnia az élettel való elégedettséggel, negatívan a depresszióval, és csak mérsékelten az önértékeléssel; ha 0,9-es korrelációt mutatna az önértékeléssel, nem lenne különálló konstruktum. Minden ilyen előrejelzés ellenőrizhető állítás, és ha valamelyik nem teljesül, az is informatív.
Várt csoportkülönbségek. Ha az elmélet szerint egy vonás az életkorral fejlődik, vagy egy klinikai populációban emelkedett, a mérőeszköznek ezt ki kell mutatnia. Ha nem találunk olyan különbséget, amelyet az elmélet megkövetel, az a mérőeszköz, az elmélet vagy mindkettő ellen szóló bizonyíték.
Reagálás a beavatkozásra. Ha egy konstruktum elvileg fejleszthető, a pontszámoknak tréning után változniuk kell, egy kontrollcsoportban viszont nem. Azokat a konstruktumokat, amelyek soha semmire nem reagálnak, nehéz megkülönböztetni a műtermékektől.
Belső szerkezet. A faktorstruktúrának meg kell felelnie az elméletben feltételezett szerkezetnek, és ami fontos, egy új mintán is. A fejlesztési adatokon végzett feltáró faktorelemzés azt a struktúrát fogja megtalálni, amelyet beleterveztek; az állítás valódi próbája az új adatokon végzett megerősítő elemzés.
A többvonás-többmódszer elv
Campbell és Fiske 1959-es hozzájárulása az volt, hogy ragaszkodtak hozzá: a konstruktumérvényességhez egyszerre két dolog szükséges. Ugyanannak a vonásnak különböző módszerekkel végzett mérései egyezzenek, a különböző vonások ugyanazzal a módszerrel végzett mérései viszont ne.
A legtöbb mérőeszköz ennél a második résznél küzd nehézségekkel. Ha az önbeszámolón alapuló empátiája 0,7-es korrelációt mutat az önbeszámolón alapuló barátságosságával, és 0,2-eset a megfigyelők által értékelt empátiával, akkor a kérdőív legerősebben nem az empátiát méri, hanem azt az általános módot, ahogyan Ön kérdőíveken jellemzi önmagát. A módszervariancia az önbeszámolós kutatások egyik legmakacsabb problémája, és ez az oka annak, hogy a komoly validálási munka mindenhol, ahol lehetséges, nem kérdőíves kritériumot keres.
Miért fontos ez az eredményei olvasásakor
A konstruktumérvényesség az, ami a pontszám és annak értelmezése között áll. Amikor egy jól validált mérőeszköz azt jelzi, hogy Ön magas pontszámot ért el egy vonáson, az állítás mögötti érvelési lánc évtizedek publikált munkáját foglalja magában, amely igazolja, hogy a vonás koherens mennyiségként viselkedik, hogy ezek a tételek követik, és hogy a pontszám hasonlót jelent a kitöltők körében.
Amikor egy konstruktumvalidálás nélküli teszt ugyanezt jelzi, a pontszám csupán egy olyan algoritmus által előállított szám, amelyet senki sem ellenőrzött. Az eredményképernyőn a kettő ugyanúgy néz ki. A különbség teljes egészében a dokumentációban rejlik, ezért érdemes a dokumentációt megkeresni.
Tegye próbára
Egy dolog a mérésről olvasni. Más dolog látni a saját pontszámát a forrásával, a normamintájával és a korlátaival együtt. Ingyenes, regisztráció nem szükséges.
Olvasson tovább
- Mi a pszichometria?Az a tudományág, amely megállapítja, hogy egy pszichológiai mérés megfelelő-e; és ez az oka annak, hogy két, hasonló kérdéseket feltevő teszt eredményeinek értéke rendkívül eltérő lehet.
- Mi a megbízhatóság a pszichológiai tesztelésben?A megbízhatóság a mérés következetességét jelenti, nem a helyességét. Egy teszt lehet nagyon megbízható, és mégis rossz dolgot mérhet. Ezért ez az első kérdés, amelyet felteszünk, és soha nem az utolsó.
- Mi az érvényesség a pszichológiai tesztelésben?Az érvényesség nem olyan tulajdonság, amellyel egy teszt rendelkezik. Az érvényesség érvelés arról, hogy egy adott pontszám adott értelmezése adott célra védhető-e, és ezt minden új felhasználásnál újra fel kell építeni.
- Konvergens és diszkrimináns érvényességKét egymást tükröző követelmény: egy mérésnek egyeznie kell azzal, amivel egyeznie kell, és elkülönülnie attól, aminek állítása szerint nem azonos. A legtöbb gyenge mérőeszköz a második követelménynek nem felel meg.
- Mi a Cronbach-alfa, és mi nemA pszichológiai tesztelés leggyakrabban közölt statisztikai mutatója, és egyben a leggyakrabban félreértett is. Az alfa nem árulja el, hogy egy skála egydimenziós-e, és a magas érték gyakran inkább tünet, mint erény.
- A mérés standard hibája: mennyivel térhet el az Ön pontszámaMinden pontszámnak van hibahatára, és a legtöbb pszichológiai teszt esetében ez szélesebb, mint azt az emberek gondolnák. Ez az a szám, amely megmutatja, mikor valódi egy különbség, és mikor csupán zaj.
- Normák és percentilisek: mihez hasonlítják az Ön pontszámátEgy nyers pontszám önmagában nem értelmezhető. Csak egy referenciacsoporthoz viszonyítva válik jelentésessé, és az, hogy melyik csoportot használták, az egyik legnagyobb következményekkel járó és legkevésbé hangoztatott tény bármely tesztről.
- Hogyan készül valójában egy pszichometriai tesztA konstruktum meghatározásától a közzétett normákig a folyamat évekig tart, és a beletett anyag nagy részét elveti. Ha ismeri a lépéseket, nyilvánvalóvá válik, melyeket hagyott ki egy gyors online kvíz.
- Mit jelent, ha egy tesztet validáltnak neveznek?A kifejezés nem szabályozott, és szabadon használják olyan termékek is, amelyek semmit sem tettek meg érte. Az alábbiakban bemutatjuk, mit jelent, amikor valóban jelent valamit, és azt a négy kérdést, amely elválasztja egymástól a két esetet.
- Miért nem megbízható a legtöbb internetes személyiségtesztNem azért, mert nem őszinték, hanem mert azok a lépések, amelyektől egy mérés megbízhatóvá válik, láthatatlanok, költségesek és könnyen kihagyhatók; kihagyásuk pedig semmit sem változtat azon, hogyan néz ki az eredmény.
- Mit képes mérni az önbeszámoló, és mit nemA kérdőívek arra kérik Önt, hogy saját maga megfigyelője legyen, ami bizonyos dolgok esetében jobban működik, mint másoknál. Ha tudja, hol erős és hol mond csődöt ez a módszer, másképp fog olvasni bármilyen eredményt.
- Mit jelent, ha egy teszt bejósol valamitA 0,30-as korreláció erős eredménynek számít a személyiségkutatásban, ugyanakkor gyenge alapot nyújt egy adott személyre vonatkozó döntéshez. Mindkét állítás igaz, és a kettő közötti szakadék okozza a teszteredményekkel való visszaélések többségét.
- A szűrés nem diagnózisEgy szűrő kérdőívet arra terveznek, hogy a lehető legtöbb lehetséges esetet kiszűrje, és ennek áraként elfogadja a magas álpozitív arányt. Ha egy szűrési pontszámot diagnózisként olvasunk, azzal éppen az ellenkezőjére fordítjuk azt, amire tervezték.