Mit jelent, ha egy teszt bejósol valamit
A 0,30-as korreláció erős eredménynek számít a személyiségkutatásban, ugyanakkor gyenge alapot nyújt egy adott személyre vonatkozó döntéshez. Mindkét állítás igaz, és a kettő közötti szakadék okozza a teszteredményekkel való visszaélések többségét.
A személyiségkutatás szerint a lelkiismeretesség előrejelzi a munkateljesítményt. E mondat olvastán a legtöbb ember valami sokkal erősebbet képzel el, mint amit az adatok mutatnak. A statisztikai állítás és az "előrejelez" szó hétköznapi jelentése közötti szakadéknál kezdődik a pszichológiai tesztelés legtöbb helytelen alkalmazása.
A szóban forgó számok
A személyiségkutatásban a hatásnagyságokat általában korrelációként közlik. A jól megalapozott összefüggések metaanalitikus értékei jellemzően 0,20 és 0,35 közé esnek. A lelkiismeretesség és a munkateljesítmény kapcsolata 0,20 és 0,25 körül mozog. A munkával való elégedettség és a munkateljesítmény kapcsolata körülbelül 0,30. Az általános mentális képesség, a terület legerősebb egyedi előrejelzője, összetett munka esetén nagyjából 0,50-et ér el.
Ha egy korrelációt négyzetre emelünk, megkapjuk a megmagyarázott variancia arányát. Egy 0,25-ös korreláció az emberek közötti különbségek körülbelül hat százalékát magyarázza. A fennmaradó kilencvennégy százalék valami más: képesség, lehetőség, képzés, vezetés, egészség, szerencse.
Miért valódi eredmény mégis a 0,25
Populációs szinten a kis korrelációk is jelentős összesített hatásokat eredményeznek. Ha ezer embert választ ki, egy 0,25-ös előrejelző mérhetően és ismételten javítja az átlagos eredményt. Biztosítók és epidemiológusok egész gyakorlatokat építenek ekkora hatásokra.
A bökkenő az, hogy az összesített haszon és az egyéni előrejelzés két különböző mennyiség. Egy 0,25-ös korreláció azt jelenti, hogy a magas pontszámot elérők között többen teljesítenek jól, mint az alacsony pontszámot elérők között; ugyanakkor azt is, hogy nagyon sok magas pontszámú ember gyengén teljesít, és nagyon sok alacsony pontszámú kiemelkedően. Mindkét állítás ugyanabból a számból következik.
Az egyéni eset
Ez az a lépés, amelyet rendszerint kihagynak. A korreláció két eloszlás közötti kapcsolatot ír le. Nem jogosít fel arra, hogy bármit állítsunk egy adott személyről.
Ha a lelkiismeretesség 0,25-ös korrelációt mutat a teljesítménnyel, akkor valakinek a lelkiismeretességi pontszáma csak kis mértékben szűkíti teljesítményének valószínű tartományát. Egyetlen egyénre vonatkozó előrejelzési intervallum olyan széles marad, hogy szinte a teljes kimeneti tartományt magában foglalja. Ha megtudja, hogy a lelkiismeretesség tekintetében a 80. percentilisen áll, az nagyon keveset árul el arról, hogyan fog teljesíteni egy konkrét munkakörben.
Ezért gyengén alátámasztott a személyiségpontszámok elsődleges kiválasztási szűrőként való használata még akkor is, ha a mögöttes kutatás megalapozott. A kutatás azt az állítást támasztja alá, hogy a vonás számít. Azt az állítást nem támasztja alá, hogy egy pontszám megmondja, mit fog tenni egy jelölt.
Két további figyelmeztetés
Az előrejelzés és az okozás nem ugyanaz. E szakirodalom szinte teljes egészében korrelációs jellegű. Az, hogy a lelkiismeretesség előrejelzi az egészségi kimeneteleket, összeegyeztethető azzal, hogy a lelkiismeretesség jobb egészségmagatartást okoz, azzal, hogy egy harmadik tényező okozza mindkettőt, és a fordított oksággal is. A longitudinális elrendezések szűkítik a lehetőségeket; lezárni ritkán zárják le őket.
Az önbeszámolón alapuló kritériumok felfújják a számokat. Ha az előrejelzőt és a kimenetet is ugyanaz a személy adja meg önbeszámolóval ugyanazon a délutánon, a közös módszerből eredő variancia felfelé tolja a korrelációt. Az objektív kimeneteket vagy külső megfigyelők értékeléseit használó vizsgálatok általában kisebb hatásokat közölnek, és ezeknek kell nagyobb súlyt adni.
Mire jó valójában egy pontszám
Ha leírásként és nem jóslatként olvassuk, egy teszt pontszáma valóban hasznos. Megmutatja, hol áll Ön egy referenciapopulációhoz viszonyítva egy olyan vonás tekintetében, amelynek dokumentált következményei vannak, és szókincset ad egy olyan mintázathoz, amelyet talán már észrevett, de megnevezni nem tudott.
Ez értékes. De más, mint egy előrejelzés, és ezt a különbséget egy tisztességes jelentésnek kell megtennie Ön helyett, ahelyett hogy Önre bízná a kikövetkeztetését.
Tegye próbára
Egy dolog a mérésről olvasni. Más dolog látni a saját pontszámát a forrásával, a normamintájával és a korlátaival együtt. Ingyenes, regisztráció nem szükséges.
Olvasson tovább
- Mi a pszichometria?Az a tudományág, amely megállapítja, hogy egy pszichológiai mérés megfelelő-e; és ez az oka annak, hogy két, hasonló kérdéseket feltevő teszt eredményeinek értéke rendkívül eltérő lehet.
- Mi a megbízhatóság a pszichológiai tesztelésben?A megbízhatóság a mérés következetességét jelenti, nem a helyességét. Egy teszt lehet nagyon megbízható, és mégis rossz dolgot mérhet. Ezért ez az első kérdés, amelyet felteszünk, és soha nem az utolsó.
- Mi az érvényesség a pszichológiai tesztelésben?Az érvényesség nem olyan tulajdonság, amellyel egy teszt rendelkezik. Az érvényesség érvelés arról, hogy egy adott pontszám adott értelmezése adott célra védhető-e, és ezt minden új felhasználásnál újra fel kell építeni.
- Mi a konstruktumérvényesség?A mérés legnehezebb kérdése: létezik-e az, amit mér, úgy, ahogyan Ön meghatározta, és valóban azt éri-e el a mérőeszköze, nem pedig valami ahhoz közel esőt.
- Konvergens és diszkrimináns érvényességKét egymást tükröző követelmény: egy mérésnek egyeznie kell azzal, amivel egyeznie kell, és elkülönülnie attól, aminek állítása szerint nem azonos. A legtöbb gyenge mérőeszköz a második követelménynek nem felel meg.
- Mi a Cronbach-alfa, és mi nemA pszichológiai tesztelés leggyakrabban közölt statisztikai mutatója, és egyben a leggyakrabban félreértett is. Az alfa nem árulja el, hogy egy skála egydimenziós-e, és a magas érték gyakran inkább tünet, mint erény.
- A mérés standard hibája: mennyivel térhet el az Ön pontszámaMinden pontszámnak van hibahatára, és a legtöbb pszichológiai teszt esetében ez szélesebb, mint azt az emberek gondolnák. Ez az a szám, amely megmutatja, mikor valódi egy különbség, és mikor csupán zaj.
- Normák és percentilisek: mihez hasonlítják az Ön pontszámátEgy nyers pontszám önmagában nem értelmezhető. Csak egy referenciacsoporthoz viszonyítva válik jelentésessé, és az, hogy melyik csoportot használták, az egyik legnagyobb következményekkel járó és legkevésbé hangoztatott tény bármely tesztről.
- Hogyan készül valójában egy pszichometriai tesztA konstruktum meghatározásától a közzétett normákig a folyamat évekig tart, és a beletett anyag nagy részét elveti. Ha ismeri a lépéseket, nyilvánvalóvá válik, melyeket hagyott ki egy gyors online kvíz.
- Mit jelent, ha egy tesztet validáltnak neveznek?A kifejezés nem szabályozott, és szabadon használják olyan termékek is, amelyek semmit sem tettek meg érte. Az alábbiakban bemutatjuk, mit jelent, amikor valóban jelent valamit, és azt a négy kérdést, amely elválasztja egymástól a két esetet.
- Miért nem megbízható a legtöbb internetes személyiségtesztNem azért, mert nem őszinték, hanem mert azok a lépések, amelyektől egy mérés megbízhatóvá válik, láthatatlanok, költségesek és könnyen kihagyhatók; kihagyásuk pedig semmit sem változtat azon, hogyan néz ki az eredmény.
- Mit képes mérni az önbeszámoló, és mit nemA kérdőívek arra kérik Önt, hogy saját maga megfigyelője legyen, ami bizonyos dolgok esetében jobban működik, mint másoknál. Ha tudja, hol erős és hol mond csődöt ez a módszer, másképp fog olvasni bármilyen eredményt.
- A szűrés nem diagnózisEgy szűrő kérdőívet arra terveznek, hogy a lehető legtöbb lehetséges esetet kiszűrje, és ennek áraként elfogadja a magas álpozitív arányt. Ha egy szűrési pontszámot diagnózisként olvasunk, azzal éppen az ellenkezőjére fordítjuk azt, amire tervezték.